2007. szeptember 29.

Vaskapu-völgy - 2007. szeptember 29.

2007. szeptember 29-én a Pilis-hegységbe, Vaskapu-völgy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Pilisszentkereszt - Mária-pad - Vaskapu-völgy - Simon halála - Pilis oldalában - Magas-hegy - Pilisszentkereszt
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-vel mentünk Pomázig, majd busszal tovább Pilisszentkeresztre, ahol a gyalogtúra kezdődött.

A zöld sávon indultunk el, majd találkoztunk a sárga kereszttel, és e két jelzés együtt vezetett bennünket Mária-padig. Ott a piros keresztre tértünk át, amelyet követve, a Vaskapu-völgyön keresztül eljutottunk a Simon haláláig, és ismét találkoztunk a zöld sávval, amely a Plis-tető oldalában haladt velünk. A túra első része húzós volt, többnyire felfelé haladtunk, majd egyszer csak megkezdődött a lefelé vezető útszakasz, amelyen a közel 700 méter magasból lejutottunk 400 méter alá, a Magas-hegy oldalába. Ott a mi zöld sávunk találkozott a sárga kereszttel, és a piros sávval. Mi ez utóbbi jelzést választottuk, és Pilisszentkeresztig követtük. Ott a Felső kocsmában pihentünk le, és múlattuk el a busz indulásáig hátralévő időt. A busszal Pomázig mentünk, onnan pedig HÉV-vel Budapestre.

A túra alatt két helyen tartottunk pihenőt. Az egyiket Mária-padnál, ahol reggeliztünk, és erőt gyűjtöttünk az út további részéhez. A másikat pedig a Pilis oldalában, egy szép panorámájú tisztáson, ahonnan csodálatos kép tárult elénk a környező településekre, hegyekre. A tervezett hosszabb pihenő (szalonnasütés, piknikezés) időhiány miatt elmaradt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2007. szeptember 29.

Molnár Béla

2007. szeptember 22.

Lepence-fürdő - 2007. szeptember 22.

2007. szeptember 22-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, Lepence környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Hegytető - Pilisszentlászló - Szarvas-bérc – Lepence-patak - Bella szikla – Lepence-fürdő - Visegrád (Nagymarosi rév)
Túravezető: Nagy Imre

Az Árpád-hídi Volán pályaudvaron volt a találkozó, onnan busszal mentünk Szentendrére, majd (átszállással) tovább Pilisszentlászló felé, a Hegytető megállóig, ahol a túra kezdődött.

A zöld jelzésen indultunk el, amelyet a túra teljes tartamán követtünk, azaz egészen Lepencéig vezetett bennünket. A túra ott véget ért, de négyen tovább mentünk a Duna parton, a Nagymarosi révig, és Volán busszal onnan jöttünk vissza Budapestre. (A többiek Lepence-fürdőnél szálltak fel a buszra.)

A túra közben két helyen tartottunk hosszabb pihenőt, az elsőt mindjárt induláskor, a Hegytetőnél lévő erdei asztaloknál és padoknál, a másodikat pedig kb. félúton, egy tisztáson. Mindegyik pihenőt a további úthoz szükséges erőgyűjtésre használtuk fel.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2007. szeptember 22.

Molnár Béla

2007. szeptember 15.

Spartacus ösvény túra - 2007. szeptember 15.

2007. szeptember 15-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, a Spartacus ösvény környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Pilisszentlászló - Spartacus-ösvény - Apátkúti-erdészház - Visegrád (Nagymarosi rév)
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-vel mentünk Szentendrére, majd tovább Volán busszal Pilisszentlászlóra, ahol a túra kezdődött.

A zöld jelzésen indultunk el, amelyről (a terv szerint) a falu elhagyása után rá kellett volna térnünk egy jelzetlen útra, a Spartacus-ösvényre. Mi ezt a különlegesen szép útvonalat csak nagyon kalandos körülmények között találtuk meg, de végül minden jóra fordult, és gyönyörködhettünk a csodálatos tájban, melyen az út vezetett.
A zöld jelzésről való letérés, és a Spartacus-ösvény megtalálása közötti útszakasz nehézségeit (mert ilyenek voltak) mindenki jól viselte.
Az Apátkúti-erdészháznál értük el újra a jelzett utat, a pirosat, amely a Visegrádi kompig vezetett bennünket. Onnan busszal jöttünk vissza Budapestre, ahova a kora esti órákban, kissé fáradtan, de szerencsésen meg is érkeztünk.

Túra közben két helyen tartottunk hosszabb pihenőt, az elsőt még a zöld jelzés mellett egy tisztáson, a másodikat pedig a Jenő kunyhónál. Mindegyik pihenőt a további útvonalhoz szükséges erőgyűjtésre használtuk fel.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2007. szeptember 15.

Molnár Béla

2007. szeptember 9.

Soltvadkert - 2007. szeptember 07-09.

2007. szeptember 07-étől – 09-éig Soltvadkerten, a XI. kerületi Önkormányzat üdülőjében, egy hosszú hétvégén (kiránduláson) vettem részt.
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

A Budapest XI. kerületében működő természetjáró szakosztályok, a hagyományoknak megfelelően, ez évben is a vadkerti tónál tartották meg őszi, idénynyitó találkozójukat. A résztvevők két csoportban (nagyobb részük busszal, kisebb részük pedig vonattal) utaztak a helyszínre.
A buszon utazóknak a Budai parkszínpad előtt volt a találkozó, onnan indult a különjárat a kerületi önkormányzat Soltvadkerti üdülőjébe.
Tekintettel arra, hogy az üdülőben nincs büfé, útközben megálltunk a Pesterzsébeti Tescónál, ahol alaposan feltankoltunk különféle folyékony halmazállapotú anyagokból.

A kora esti órákban mindkét csapat sikeresen megérkezett az üdülőbe. Vezetőink koccintással és pogácsával fogadtak, köszöntöttek bennünket, majd aznap este szabad program volt, amelynek során kiürítettünk néhány palackot.

Másnap, szombaton egész napos Szegedi kiránduláson vettünk részt. A városba érve, egy nyitott oldalú városnéző buszra szálltunk át, amellyel kb. 50 perces sétát tettünk Szeged utcáin, ezen időtartam alatt idegenvezető segített megismerni a város történelmét, és főbb nevezetességeit. Ezt követően szabad program volt a városban.
Az üdülőbe való visszaérkezés után, este, a hagyományos tombola volt, majd (sör és pár üveg bor mellett) kötetlen beszélgetéssel zártuk a napot.

A harmadik nap, vasárnap délelőtt ismét szabad program volt, majd készülődés a délután kettő körüli visszaindulásra.

A hazafelé úton kb. félórára megálltunk Soltvadkerten, a város egyik nevezetességénél, a Korona cukrászdánál, majd a hátralévő utat pihenő nélkül megtéve, a kora esti órákban szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.

Az időjárás barátságtalan, és hűvös volt, az esőt ugyan megúsztuk, de végig ott lógott a fejünk felett. A vadkerti tóban való fürdés szóba sem jöhetett, így nem maradt más, mint, hogy (valami tóparti élményünk is legyen) kétszer megkerültük a tavat.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2007. szeptember 09.

Molnár Béla