2008. október 25-én a Pilis-hegységbe, Csobánka környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Csobánka – Buzsák – Kovács (Dera) patak, Parkoló, Szurdok-bejárat – Szentkút – Pilisszentkereszt
Túravezető: Nagy Imre
Találkozás a Batthyány téren volt, onnan hévvel mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Csobánkára, ahol a gyalogtúra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd, ahogy elértük a kéket, annak jobb oldali ágán folytattuk a túrát. E jelzés vezetett el bennünket a szurdok bejárata előtti parkolóig. Ott a csoport kettévált. Nagyobb része a szurdokon (kéken) haladva érte el Pilisszentkeresztet, egy kisebb csoport pedig (velem együtt 6 fő) nehezebb útvonalat választott, a sárga kereszten (erős hegymenetben) Szent-kút felé vettük az irányt, és onnan értük el a települést. A két csoport az Emma vendéglőben találkozott ismét.
Végül a reggel megismert módon, busszal és hévvel szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.
A túra alatt három helyen tartottunk pihenőt. Mindhárom alkalommal ettünk, ittunk, erősítettük magunkat a további túraszakaszok leküzdéséhez.
Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Ugyan egész nap felhős volt, de az esőt megúsztuk, és időnként még a nap is kisütött. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
A túra útvonalán csak néhány fővel találkoztunk, a parkolóban viszont nagy volt a forgalom. Ott sok kiránduló, túrázó megfordult.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 25.
Molnár Béla
2008. október 25.
2008. október 18.
Sorrentó - 2008. október 18.
2008. október 18-án a Budaörs környéki hegyekbe szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Csillebérc – Frankhegyi turistaház – Sorrento – Budaörs
Túravezető: Sipos Gyula
Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra.
A Frankhegyi turistaházig a piros négyzetet követtük. A tervünk szerint ott reggeliztünk volna, azonban a legutóbbi ott-jártunkhoz képest változás történt. Hozott ételt már a kerthelyiségben lévő asztalokon sem szabad fogyasztani. Mikor ezt közölték velünk, csalódottan tovább indultunk. Vissza a piros négyzeten, addig, amíg a sárga körutat el nem értük. Ott balra e jelzésre kanyarodtunk, és egészen a piros sáv eléréséig követtük. Pár száz métert haladtunk e jelzésen, majd a kiágazó piros kereszten haladtunk kb. 200 métert. Ekkor jobbra, egy majdnem visszafelé jövő széles (jelzetlen) kocsiútra tértünk rá, és ezen addig haladtunk, amíg az „egykori hangár” épületegyüttes mellett el nem haladtunk. Amikor ezeket az épületeket elhagytuk, balra kiágazott egy keskeny ösvény a Sorrento felé. Mi erre tértünk rá, és követtük egészen a sárga jelzéséig. Az ösvény dimbes-dombos területen vezetett, kevésbé volt kitaposva. Az elején még volt jelzés is (fehér alapon kék pötty), de kb. a táv felénél ez elmaradt. Ettől függetlenül jól követtük az utat, szerencsésen elértünk a Sorrento sziklákig, majd a sárga sávon folytattuk túránkat. A terv szerint a Huszonnégyökrös-hegy érintésével jutottunk volna el a Csiki csárdáig, azonban kissé lerövidítettük a túrát, korábban lekanyarodtunk balra, és mentünk a 88-as busz megállójához. Végül a kora esti órákban érkeztünk vissza Budapestre.
A reggeli induláskor egy sajnálatos, kellemetlen eseményt is átéltünk. A 90-es buszon egyik túratársunk (Vattai József) rosszul lett, ezért mindannyian leszálltunk a Normafánál, és mentőt hívtunk hozzá. Elvitték kórházba, ahol megvizsgálták, de szerencsére semmi különöset nem állapítottak meg. Feltehetően a tömött buszon elfogyott a levegő. Mikor a mentő elment, újra buszra szálltunk, és folytattuk utunkat Csillebércre.
A túra során két alkalommal tartottunk pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszokra.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Térképek alapján a jelzetlen utakon is jól eltudtunk igazodni.
Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt és az útviszonyok jók voltak.
A túra útvonalán egyetlen kisebb túracsapattal találkoztunk. A Normafa környéke viszont tele volt iskolás csoportokkal, és egyéb kiránduló társasággal.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 18.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Csillebérc – Frankhegyi turistaház – Sorrento – Budaörs
Túravezető: Sipos Gyula
Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra.
A Frankhegyi turistaházig a piros négyzetet követtük. A tervünk szerint ott reggeliztünk volna, azonban a legutóbbi ott-jártunkhoz képest változás történt. Hozott ételt már a kerthelyiségben lévő asztalokon sem szabad fogyasztani. Mikor ezt közölték velünk, csalódottan tovább indultunk. Vissza a piros négyzeten, addig, amíg a sárga körutat el nem értük. Ott balra e jelzésre kanyarodtunk, és egészen a piros sáv eléréséig követtük. Pár száz métert haladtunk e jelzésen, majd a kiágazó piros kereszten haladtunk kb. 200 métert. Ekkor jobbra, egy majdnem visszafelé jövő széles (jelzetlen) kocsiútra tértünk rá, és ezen addig haladtunk, amíg az „egykori hangár” épületegyüttes mellett el nem haladtunk. Amikor ezeket az épületeket elhagytuk, balra kiágazott egy keskeny ösvény a Sorrento felé. Mi erre tértünk rá, és követtük egészen a sárga jelzéséig. Az ösvény dimbes-dombos területen vezetett, kevésbé volt kitaposva. Az elején még volt jelzés is (fehér alapon kék pötty), de kb. a táv felénél ez elmaradt. Ettől függetlenül jól követtük az utat, szerencsésen elértünk a Sorrento sziklákig, majd a sárga sávon folytattuk túránkat. A terv szerint a Huszonnégyökrös-hegy érintésével jutottunk volna el a Csiki csárdáig, azonban kissé lerövidítettük a túrát, korábban lekanyarodtunk balra, és mentünk a 88-as busz megállójához. Végül a kora esti órákban érkeztünk vissza Budapestre.
A reggeli induláskor egy sajnálatos, kellemetlen eseményt is átéltünk. A 90-es buszon egyik túratársunk (Vattai József) rosszul lett, ezért mindannyian leszálltunk a Normafánál, és mentőt hívtunk hozzá. Elvitték kórházba, ahol megvizsgálták, de szerencsére semmi különöset nem állapítottak meg. Feltehetően a tömött buszon elfogyott a levegő. Mikor a mentő elment, újra buszra szálltunk, és folytattuk utunkat Csillebércre.
A túra során két alkalommal tartottunk pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszokra.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Térképek alapján a jelzetlen utakon is jól eltudtunk igazodni.
Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt és az útviszonyok jók voltak.
A túra útvonalán egyetlen kisebb túracsapattal találkoztunk. A Normafa környéke viszont tele volt iskolás csoportokkal, és egyéb kiránduló társasággal.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 18.
Molnár Béla
2008. október 11.
Perbál - 2008. október 11.
2008. október 11-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi – Perbál
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)
Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül – különböző célállomással – több turistacsoport is gyülekezett. Onnan az 56-os villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, ahol a túra kezdődött. A sárga sávon indultunk el, és e jelzés vezetett bennünket a túra teljes útvonalán.
A túra első szakaszán, ahol jobbra le lehet térni a kék kereszten Nagyszénás felé, a már régóta ott lévő (kerítésen átvezető) létra mellé egy forgó ajtót is beépítettek. Ilyet máshol még nem láttam, de nagyon praktikus..
A jelzések a túra kezdeti szakaszán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Azonban, ahogy távolodtunk Nagykovácsitól, úgy kezdtek kopottá, és hiányossá válni a felfestések. A vége felé pedig hiába jöttek az útkereszteződések, elágazások, jelzésnek nyoma sem volt. Végül azért – minden nehézség ellenére – csak elértük Perbált, és onnan Volán busszal szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.
A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, jelentősebb szintkülönbség nélkül (kevés emelkedő, több lejtő). Az erősséget tekintve könnyű-közepes túra volt.
A túra alatt három pihenőt is tartottunk, ahonnan különböző élvezetekkel (étellel-itallal) feltöltődve indultunk a további útra.
Az időjárás kiváló volt. Egész nap szikrázó napsütésben volt részünk. Napozni is lehetett.
A túra kezdeti szakaszán egy kiránduló gyerekcsapat előzött meg bennünket, a továbbiakban viszont néhány terepkerékpáros kivételével, senkivel sem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 11.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi – Perbál
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)
Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül – különböző célállomással – több turistacsoport is gyülekezett. Onnan az 56-os villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, ahol a túra kezdődött. A sárga sávon indultunk el, és e jelzés vezetett bennünket a túra teljes útvonalán.
A túra első szakaszán, ahol jobbra le lehet térni a kék kereszten Nagyszénás felé, a már régóta ott lévő (kerítésen átvezető) létra mellé egy forgó ajtót is beépítettek. Ilyet máshol még nem láttam, de nagyon praktikus..
A jelzések a túra kezdeti szakaszán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Azonban, ahogy távolodtunk Nagykovácsitól, úgy kezdtek kopottá, és hiányossá válni a felfestések. A vége felé pedig hiába jöttek az útkereszteződések, elágazások, jelzésnek nyoma sem volt. Végül azért – minden nehézség ellenére – csak elértük Perbált, és onnan Volán busszal szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.
A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, jelentősebb szintkülönbség nélkül (kevés emelkedő, több lejtő). Az erősséget tekintve könnyű-közepes túra volt.
A túra alatt három pihenőt is tartottunk, ahonnan különböző élvezetekkel (étellel-itallal) feltöltődve indultunk a további útra.
Az időjárás kiváló volt. Egész nap szikrázó napsütésben volt részünk. Napozni is lehetett.
A túra kezdeti szakaszán egy kiránduló gyerekcsapat előzött meg bennünket, a továbbiakban viszont néhány terepkerékpáros kivételével, senkivel sem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 11.
Molnár Béla
2008. október 4.
Felvidék - 2008. október 04.
2008. október 04-én felvidéki (Besztercebánya és Zólyom környéki) buszos kiránduláson vettem részt.
A kirándulás teljesített útvonala: Budapest – Sahy – Besztercebánya – Zólyom – Balassagyarmat – Budapest
A kirándulás vezetője: Nagy Imre
A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult külön járatunk a felvidéki kirándulásra.
Az út során egyszer (a határátlépés előtt) tartottunk pihenőt, így a tervezett időre, 10 órára Besztercebányán voltunk. Ott idegenvezető kalauzolásával ismerkedtünk meg a város nevezetességeivel. Ezt követően a Vörös Rák nevű vendéglőben töltöttünk el egy kis időt, majd búcsúztunk a várostól, és indultunk a programunk következő helyszínére, Zólyomra. Ott a várban lévő Szlovák Nemzeti Múzeumot néztük meg, majd indultunk Magyarország felé.
Útközben egy gyors (ellenőrzés nélküli) határátlépést követően, Balassagyarmaton megálltunk vacsorázni. Tekintettel arra, hogy a kiszemelt vendéglőbe (a megbeszéltekhez képest) korán érkeztünk, ott is beiktattunk egy rövid városnézést. Vacsora után folytattuk utunkat hazafelé, és a késő esti órákban szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.
Az időjárás nagyon rossz volt, a délelőtti órákban végig esett az eső. Besztercebányán esernyővel, esőkabátban jártuk a várost, és az eső mellett még hűvös is volt.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 04.
Molnár Béla
A kirándulás teljesített útvonala: Budapest – Sahy – Besztercebánya – Zólyom – Balassagyarmat – Budapest
A kirándulás vezetője: Nagy Imre
A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult külön járatunk a felvidéki kirándulásra.
Az út során egyszer (a határátlépés előtt) tartottunk pihenőt, így a tervezett időre, 10 órára Besztercebányán voltunk. Ott idegenvezető kalauzolásával ismerkedtünk meg a város nevezetességeivel. Ezt követően a Vörös Rák nevű vendéglőben töltöttünk el egy kis időt, majd búcsúztunk a várostól, és indultunk a programunk következő helyszínére, Zólyomra. Ott a várban lévő Szlovák Nemzeti Múzeumot néztük meg, majd indultunk Magyarország felé.
Útközben egy gyors (ellenőrzés nélküli) határátlépést követően, Balassagyarmaton megálltunk vacsorázni. Tekintettel arra, hogy a kiszemelt vendéglőbe (a megbeszéltekhez képest) korán érkeztünk, ott is beiktattunk egy rövid városnézést. Vacsora után folytattuk utunkat hazafelé, és a késő esti órákban szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.
Az időjárás nagyon rossz volt, a délelőtti órákban végig esett az eső. Besztercebányán esernyővel, esőkabátban jártuk a várost, és az eső mellett még hűvös is volt.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. október 04.
Molnár Béla
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)