2009. május 1.

Hegytető-Visegrád - 2009. május 01.

2009. május 01-jén a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, az Úrasztal-oldal környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Hegytető – Pap-rét – Úrasztal-oldal – Vízverés-nyereg - Moli pihenő – Borjúfő – Visegrád (Bob-pályák)
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Szentendréig, majd tovább Volán busszal Hegytető megállóig, a túra kezdő helyszínére.
Piros körúton kezdtük a túrát, és e jelzést a Szarvas-szérűig követtük. Onnantól, az együtt-futó kék- és piros sáv jobb oldali ágán haladtunk tovább, érintve a Pap-rétet, és a Pálóczki-rétet, ezután a kék balra kanyarodó ágán haladtunk. E jelzés végig vezetett bennünket a túra további útvonalán. Elhagytuk az Úrasztal-oldalt, a Vízverés-nyerget, a Moli-pihenőt, és ekkor jött számomra a csapás. Egy ártalmatlan helyzetben a jobb bokám kifordult, és megütöttem egy kőbe. Fájt, befásliztuk, és nagy nehezen (a hátizsákomat egyik túratársam vitte) elballagtam Visegrádig, a bob pályák közelébe. Oda már lehetett rendelni kis buszt, és azzal jutottunk le a hegyről a Nagymarosi révig. Onnan pedig Volán busszal jöttünk vissza Budapestre.

A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás kiváló volt. A lábsérülésemet követően elért enyhe rosszullétkor, a Borjúfőnél pár percre le is feküdtem. Az útviszonyok is jók voltak. A bokám sérüléséért nem az út volt a hibás, hanem én, mert nem figyeltem kellően.

A túra pénteken volt, otthon még szombaton, és vasárnap is járkáltam a befáslizott lábammal, de a daganat csak nem akart leapadni. Ezért hétfőn elmentem kórházba, ahol megállapították, hogy a bokám eltörött („elmozdulás nélküli kül-boka törés”). A következmény: egy hétig fekvő-, majd öt hétig járógipszet élveztem.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2009. május 01.

Molnár Béla