2010. július 31.

Érd, Borhy tanya - 2010. július 31.

2010. július 31-én a túracsapatunk két tagja – Borhy István, és felesége, Marika – meghívására, az Érdi birtokukon voltunk vendégségben, ahol egy kellemes, vidáman laza napot töltöttünk el.

Az Etele téri Volán pályaudvaron volt a találkozó. Busszal mentünk Érdre, a Fürdő utcáig (Kaszinóig), onnan pedig kb. 2-3 kilométeres sétával jutottunk el Borhy tanyáig.

A vendéglátás kiváló volt, ahogy megérkeztünk, már terített asztal volt. Pia rengeteg, a tűzön készült (délutánra) a kétféle pörkölt, ha kiürült egy üveg, máris ott volt a másik, szóval minden együtt volt a jó hangulathoz. Szólt a zene, és a bátrabbak a tánctudásukat is megmutathatták.

A szép, napsütéses nyári időben, tiszta levegőn, ápolt gyümölcs- és díszfák között jól éreztük magunkat. Kellemes, nyári meleg volt.

Túratársaink remek házigazdák voltak.

Késő délután, a reggel megismert módon, és útvonalon (Kaszinóig gyalog, onnan pedig busszal) jutottunk vissza Budapestre.

A kerti partin készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. július 31.

Molnár Béla

2010. július 22.

Pécsi kirándulás - 2010. július 22.

2010. július 22-én – a Röck Vasas Természetjárók szervezésében – Pécsen, városnéző kiránduláson vettem részt.

A kirándulás útvonala: Budapest – Pécs – Budapest
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

Keleti pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal utaztunk Pécsre. Első programunk a Pécsi Sörgyár meglátogatása volt. A 11 fős csoport tagjai közül 10 felnőtt részére helyi vezető mutatta be az üzemben folyó munkát, a sörgyártás folyamatának főbb állomásait.
A kiránduláson velünk volt egy 7-8 év közötti kislány is, de ő nem vehetett részt az üzemlátogatáson, mert az „veszélyes” terület. Amíg mi ismerkedtünk a sörkészítés fortélyaival, ő a fogadó helyiségben rajzolgatott.
A gyárlátogatás belépő díja 890,-Ft volt, ami a vezetésen kívül tartalmazott egy feliratos söröspoharat, és egy pohár sört a gyár termékei közül.
A látogatás befejezése után megkaptuk a poharat és egy közeli – a gyárral kapcsolatban lévő – vendéglőben a sört is, amely igen kiváló minőségű volt. Tekintettel arra, hogy a vendéglő megtetszett nekünk, ott mindjárt meg is ebédeltünk.

Ebéd után, helyi busszal a belvárosba mentünk, majd egy – a Székesegyháztól induló, és oda visszaérkező, kb. 40 perc menetidejű – városnéző busszal megismerkedtünk Pécs főbb nevezetességeivel. Ezt követően – egy rövid vendéglői kikapcsolódás beiktatásával – gyalog indultunk el a vasútállomás felé, azaz folytattuk a városnézést.
A városnézés a műemlékek, érdekes épületek-építmények külső megtekintésében merült ki. Arra nem volt időnk, hogy múzeumot, templomot stb. belülről is megtekintsünk. Pécs jelentős múltra visszatekintő, nagyváros. A látnivalók tartalmasabb megismeréséhez egy nap kevés.

Az időjárásra annyi panaszunk lehetett, hogy nagyon meleg volt. Rengeteg folyadékot fogyasztottunk. A vonaton viszont (InterCity) oda-vissza jól működött a klímaberendezés.

A késő esti órákban érkeztünk vissza Budapestre.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.


Budapest, 2010. július 22.

Molnár Béla

2010. július 17.

Zebegényi túra - 2010. július 17.

2010. július 17-én – az Országjárók Köre szervezésében, az előző héten megismert túracsapattal – a Börzsöny-hegységben, Zebegény környéki túrán vettem részt.

Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal jutottunk el Zebegényig, ahol a túránk kezdődött.

A túra teljesített útvonala: Zebegény – Vizes-árok – Törökmezői turistaház – Köves-mező – Csizmadia-völgy – Zebegény
Túravezető: Schweier László (Loyer)

Egy Zebegényi rétes bolt meglátogatását követően, folyamatosan haladtunk a Törökmezői turistaházig, ahol hosszabb pihenőt tartottunk. A pihenő alatt néhányan megnéztük a közelben lévő Fehér-forrás csoportot, ahol többen friss forrásvízzel töltötték fel palackjaikat. A négy forrás közül háromból bőven folyt a kristálytiszta víz.
A turistaházból továbbindulva, eljutottunk Köves-mezőig, ahonnan szép kilátás nyílt a szemközti hegyoldalra, a Visegrádi Fellegvárra. Itt néhányan kiváltak a csoportból, a közelben lévő Nagymaros irányába rövidítették le a túrát. A többség a kék kereszten haladt tovább, Zebegény felé. A település szélén megtekintettük a Kálvária dombot, ahol a stáció, és kápolna mellett több történelmi emlékmű is található. Tovább indulva, kiépített szerpentinen jutottunk el a Zebegényi vasútállomásra, ahonnan reggel indultunk. Túránk itt fejeződött be.

A vonat indulásáig volt egy kis időnk, amelyet egy közeli, kellemes klímájú vendéglőben töltöttünk el. A késő délutáni órákban érkeztünk vissza a Nyugati pályaudvarra.

Egész nap kánikulai meleg volt. Ha a fák árnyékában haladtunk, a szúnyogok támadtak bennünket, ha pedig a nap sütötte a fejünket, az elolvadás határára kerültünk. De túléltünk minden nehézséget.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.


Budapest, 2010. július 17.

Molnár Béla

2010. július 10.

Túra a Spartacus ösvényen - 2010. július 10.

2010. július 10-ére a setafika.hu internetes portálon kerestem túralehetőséget. Az Országjárók Köre szervezésében találtam egy nekem tetszőt, amely a Pilis-, Visegrádi-hegységben a Spartacus ösvényt vette célba.

Újpest-városkapunál volt a találkozó, onnan Volán busszal mentünk Visegrádra, a Nagymarosi révig. Először voltam ezzel a túracsapattal, így az induláskor mindenki ismeretlen volt számomra.

A túra teljesített útvonala: Visegrád – Disznó-zug – Spartacus ösvény – Lepence-völgy – Pilisszentlászló
Túravezető: Schweier László (Loyer)

A piros sávon indultunk el, majd a piros háromszögön haladtunk a Spartacus ösvény alsó szakaszának kezdetéig. Közben Visegrádon, a templom környékén, megcsodáltuk a Palotajátékokra gyülekező kosztümös résztvevőket.

Az ösvény vadregényes alsó szakaszán zavartalanul tudtunk haladni. A Jenő-kunyhónál pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk, frissítettük magunkat, és erőt gyűjtöttünk a túra további szakaszainak leküzdéséhez, amelyre a későbbiekben szükségünk is volt. Az ösvény felső szakaszán, a Szarvas-lyuk dél-keleti részén ért kellemetlen meglepetés bennünket. Itt meredek hegyoldalban vezet az út, és ez a hegyoldal megcsúszott, a természet kb. 10 méteres szakaszt kiharapott az útból. Az omlást (keletkezett szakadékot) csak felfelé, a meredek hegyoldal irányába lehetett megkerülni. Többen nadrágféken, vagy négykézláb csúszva-mászva, de túljutottunk ezen a szakaszon is. A csoport néhány tagja részére nagy segítség volt egy ott lévő kiránduló család kifeszített kötelének a biztonsága. Megpróbáltatások még ezután is voltak az úton, (pl. kidőlt fák meredek részen való kerülgetése), de végül mindannyian szerencsésen elértük a zöld sávot, amelynek baloldali ágán Pilisszentlászlóra jutottunk. Onnan – rövid Gesztenyés vendéglői kitérő után – Volán járattal Szentendrére utaztunk, majd HÉV-vel tovább Budapestre.

Egész nap kánikulai meleg volt, időnként tűző napon túráztunk, de ahol árnyékban haladtunk, ott is fülledt, párás volt a levegő. Sok folyadékot fogyasztottunk.

Az útviszonyok (már ahol voltak utak, és kidőlt fák sem akadályoztak bennünket a haladásban) nagyon jók, szinte ideálisak voltak. Megjegyzem, hogy esős, csúszós időben ezt az útvonalat nem szabad választani. Az ösvény egyes részei nagyon keskenyek, és meredek hegyoldalban vezetnek, csak száraz időben biztonságosak.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.


Budapest, 2010. július 10.

Molnár Béla