Dobogókő-Pilisszentkereszt - 2012-04-28.

2012. április 28-án a Pilis-hegységbe, Pilisszentkereszt környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő - Hosszú-hegy - Peres-hegy - Szent-kút (Pilisszentkereszt) - Dera-szurdok - Pilisszentkereszt

Túravezető: Nagy Imre

Találkozás a Batthyány téren volt, onnan HÉV-vel ment a csapat Pomázig (én Békásmegyeren csatlakoztam), majd tovább Volán busszal Dobogókőre, ahol a gyalogtúra kezdődött.

A sárga sávon, majd a kék kereszt jobb oldali ágán jutottunk el a Szent-kúthoz. Ott pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk, és kiosztásra került a következő túra írásos anyaga. Továbbá konkretizálásra került a Miskolc-Tapolcai hosszú hétvégének az időpontja is. 

A túrát két csoportban folytattuk. A többség (14-en) a legrövidebb úton Pilisszentkeresztet vette célba. A csapat többi része (velem együtt 12-en) - hosszabb túrát vállalva – tovább haladtunk a kék kereszten a Dera-szurdok alsó bejáratáig. A szurdokon végig haladva, Pilisszentkeresztre jutottunk, ahol, meglepetésünkre, a buszmegállóban értük a rövid túrát teljesítőket. Öten nem a hamarosan jövő buszra szálltunk fel, hanem még betértünk egy helyi vendéglőbe, a „Felső kocsmába”, hogy hűsítsük magunkat, majd mi is meg kezdtük a hazafelé utat.

Végig turistajelzéseken haladtunk, melyeken különösebb gond nélkül el lehetett igazodni.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt, végig tűző napsütést élvezhettünk. Április végéhez képest nagyon meleg volt. Mint később olvastam, országos (napi) melegrekordok dőltek meg.

Az útviszonyok végig jók voltak, a szurdokban is könnyedén lehetett haladni. A patak majdnem kiszáradt, csak a felső részen lehetett a kövek között nedvességnyomokat észlelni.

A túra útvonala nem állította különösebb nehézség elé a csapatot. Emelkedő nem volt, néhány helyen ugyan kisebb-nagyobb kövek között jártunk, de összességében könnyen teljesíthető, egyszerű túra volt. 

A szurdok alsó bejáratánál lévő parkolóban volt nagy forgalom, azon kívül még a szurdokban lehetett kiránduló családokkal találkozni. Máshol viszont, a jó idő ellenére nagyon csendes volt az erdő. A Szent-kúttól néhány helybéli hatalmas ballonokkal és palackokkal szállította a vizet.

A tavaszi erdő már majdnem teljesen kizöldült, virágmezőkben gyönyörködhettünk. Ilyenkor nagyon szép a természet.

A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2012. április 28.

Molnár Béla 

Csillebérc-Budakeszi - 2012. április 14.

2012. április 14-én a Budai-hegységbe, a Magas-kői kőfejtő környékére szervezett gyalogtúrán és a XI. kerületi természetjáró szakosztályok tavaszi találkozóján vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Csillebérc - Magas-kői kőfejtő - Makkosmária - Budakeszi

Túravezető: Nagy Imre

A Széll Kálmán téri Metró kijáratnál volt a találkozó, onnan indultunk a 21-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra.

Kezdetben a sárga keresztet követtük, majd a sárga sáv jobb oldali ágán, egy rövid baloldali kitérővel jutottunk el a Magas-kői kőfejtőhöz, az Elhunyt Turisták kopjafájához. Az emlékhelyet és a kopjafát 2010. nov. 6-án a BTSSZ által szervezett emléktúra keretében avatták fel. A piknikezésre is alkalmas helyen erdei asztalok és padok, kiépített tűzrakóhely várja a kirándulókat.

A Budapest XI. kerületi Újbuda Természetbarát Szakbizottság 2012-ben az emlékhelyre szervezte meg a kerületben működő természetjáró szakosztályok tavaszi találkozóját. A szervezők zsíros kenyérrel, és jófajta „üdítőkkel” láttak vendégül bennünket, majd rövid ünnepség keretében plakettet, és egyéb elismerést adományoztak szakosztályonként néhány fő részére. A Röck Vasas Természetjárók tagjai közül Kővári Éva, és Kellner Andrásné volt a kitüntetett.

Közben kiosztásra került a szakosztály következő két rendezvényének írásos anyaga. Továbbá szóba került egy júliusi, Miskolc-Tapolcára tervezett hosszú hétvégének a megszervezése is.

Az ünnepséget követően megkezdtük a program második szakaszát, azaz folytattuk a túrát. Tovább haladtunk a sárga sávon Makkosmáriáig, ahol kettévált a csapat. Egy kisebb csoport, hosszabb túrát vállalva, a Szépjuhásznét vette célba. A csapat nagyobbik része, velem együtt, a templom mellett induló Makkosi úton leballagott Budakeszire, és onnan a 22-es busszal megkezdtük a hazafelé utat.

Az időjárás lehetett volna jobb is. Az esőt ugyan megúsztuk, de az ünnepség alatt elkezdett szemetelni, és ekkor, többen elővettük az esőkabátot is. Mindentől függetlenül, az ünnepség és piknik is jól lezajlott, a szemetelő eső nem zavarta meg.

Az útviszonyok jók voltak, annyi eső sem ma, sem az előző napokban nem esett, hogy az utak állapotát negatívan befolyásolja. Csillebércről indultunk, gyakorlatilag végig völgymenetben haladva, könnyen teljesíthető, rövid túra volt.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak.

A tavaszi erdő fokozatosan zöldül, az aljnövényzet már virágzik. Egyre szebb arcát mutatja a természet.

A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2012. április 14.

Molnár Béla 

Dera-szurdok - 2012. április 07.

2012. április 07-én a Pilis-hegységbe, Csobánka környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Pilisszentkereszt - Dera-szurdok - Szent-kút - Csobánka

Túravezető: Sipos Gyula

Találkozás a Batthyány téren volt, onnan HÉV-vel ment a csapat Pomázig (én Békásmegyeren csatlakoztam), majd tovább Volán busszal Pilisszentkeresztig, ahol a gyalogtúra kezdődött.

A kék sáv baloldali ágán indultunk el, amely jelzés végig vezetett bennünket a Dera-patak szurdok völgyén. Nagyon szép, és hangulatos útvonalon haladtunk. A szurdok alsó végén, egy parkolóban rövid pihenőt tartottunk, majd tovább haladva is a kéket követtük a Csobánkai Szent-kútig. Közben a zöld jelzés is csatlakozott hozzánk. A Szent-kútnál újabb pihenőt tartottunk, fotóztuk a látnivalókat, a Szent-kutat, amely nem egy állandóan csordogáló forrás, hanem igazi kút, ugyanis pumpálással kell segíteni a víz feljövetelét. A forrás mellett egy jelentős méretű - egyházi szertartások céljára is alkalmas - kápolna található. A kápolna előtt pedig erdei asztalok-padok sokasága várja a pihenni vágyókat. A túra folytatásaként, az együtt futó zöld-kék jelzésen visszamentünk pár száz métert, végül pedig a zöld sávon Csobánkára jutottunk. A busz indulásáig volt egy fél óránk, ezt többen egy közeli vendéglőben töltöttük el, ahol fogyasztottunk ezt-azt, majd megjött a busz, és megkezdtük a hazafelé utat.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Szép, napsütéses időt fogtunk ki, csak délután kezdtek vészes esőfelhők gyülekezni, de még az eső előtt szerencsésen hazaértünk.

Az útviszonyok végig jók voltak, az előző napok esőzéseinek a nyoma ugyan meglátszott az utakon, de azt nem lehet mondani, hogy sárosak voltak. Biztonságosan lehetett haladni a legkeskenyebb parti ösvényen is, főleg, ha túrabot is segített a mozgásban.

A tavaszi erdő kezd kizöldülni, az aljnövényzet már virágzik. Egyre szebb arcát mutatja a természet.

A megtett távolság kb. 9 kilométeres, jelentős emelkedő nélküli, könnyen teljesíthető volt. A szurdokban a Dera patak többször keresztezte utunkat. Az átkeléshez voltak kiépített hidak, kétszer viszont a vízen járást is gyakorolnunk kellett. A mederben kevés víz volt, így ezeket a híd nélküli átkeléseket is könnyedén leküzdöttük.

A jelzések (végig turistajelzések vezettek bennünket) a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

A szurdok alsó bejáratánál lévő parkolóban volt némi forgalom. Egyébként minden nagyon csendes volt. Az aktivitást nyilván befolyásolta a média időjárás-előrejelzése is. Borzalmas időt jósoltak. Volt olyan túravezető, aki erre való hivatkozással az előre meghirdetett túráját is lemondta.

A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2012. április 07.

Molnár Béla