2008. november 2.

Kesztölc - 2008. november 02.

2008. november 02-án a Pilis-hegységbe, Kesztölc környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Kesztölc – Pilis-nyereg – Kétbükkfa-nyereg
Túravezető: Sipos Gyula

A Volán Árpád-hídi autóbusz állomásán volt a találkozó, onnan mentünk busszal Kesztölcig, ahol kezdődött a gyalogtúra.
Már az indulásunk is kalandos volt. Olyan buszra szálltunk, amely nem megy be Kesztölcre, hanem Dorog felé haladva a 10-es úton, csak a kesztölci elágazásnál áll meg. Ez viszont kb. 2 km-re van Kesztölctől. De végül csak elértük az induló jelzésünket, a kéket, amelynek keleti ágán kezdtük meg a túránkat. Erről a zöld sávra tértünk rá, és e jelzés egészen Pilis-nyeregig vezetett bennünket. Onnan a tervezettől eltérően a piroson lementünk a betonútra, és ezen haladtunk a Kétbükkfa-nyeregi buszmegálló felé, amit – a vége felé már a zöld sávra rátérve – szerencsésen elértünk.

A túra során több pihenőt is tartottunk. Minden alkalommal ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás egész nap kitűnő, szinte augusztusi meleg volt. Mindenki túlöltözötten jött, a felesleges (novemberi) ruhadarabokat sorra szedtük le magunkról.
A túra útvonala kb. 70 %-ban emelkedőn vezetett. Ehhez még jött a nagy meleg, alaposan kiizzadtunk.
Az útviszonyok nagyon jók, szinte ideálisak voltak.

Erősségét tekintve, jó közepes túra volt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. november 02.

Molnár Béla

2008. október 25.

Csobánka - 2008. október 25.

2008. október 25-én a Pilis-hegységbe, Csobánka környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Csobánka – Buzsák – Kovács (Dera) patak, Parkoló, Szurdok-bejárat – Szentkút – Pilisszentkereszt
Túravezető: Nagy Imre

Találkozás a Batthyány téren volt, onnan hévvel mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Csobánkára, ahol a gyalogtúra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd, ahogy elértük a kéket, annak jobb oldali ágán folytattuk a túrát. E jelzés vezetett el bennünket a szurdok bejárata előtti parkolóig. Ott a csoport kettévált. Nagyobb része a szurdokon (kéken) haladva érte el Pilisszentkeresztet, egy kisebb csoport pedig (velem együtt 6 fő) nehezebb útvonalat választott, a sárga kereszten (erős hegymenetben) Szent-kút felé vettük az irányt, és onnan értük el a települést. A két csoport az Emma vendéglőben találkozott ismét.
Végül a reggel megismert módon, busszal és hévvel szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.

A túra alatt három helyen tartottunk pihenőt. Mindhárom alkalommal ettünk, ittunk, erősítettük magunkat a további túraszakaszok leküzdéséhez.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Ugyan egész nap felhős volt, de az esőt megúsztuk, és időnként még a nap is kisütött. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

A túra útvonalán csak néhány fővel találkoztunk, a parkolóban viszont nagy volt a forgalom. Ott sok kiránduló, túrázó megfordult.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. október 25.

Molnár Béla

2008. október 18.

Sorrentó - 2008. október 18.

2008. október 18-án a Budaörs környéki hegyekbe szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Csillebérc – Frankhegyi turistaház – Sorrento – Budaörs
Túravezető: Sipos Gyula

Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra.
A Frankhegyi turistaházig a piros négyzetet követtük. A tervünk szerint ott reggeliztünk volna, azonban a legutóbbi ott-jártunkhoz képest változás történt. Hozott ételt már a kerthelyiségben lévő asztalokon sem szabad fogyasztani. Mikor ezt közölték velünk, csalódottan tovább indultunk. Vissza a piros négyzeten, addig, amíg a sárga körutat el nem értük. Ott balra e jelzésre kanyarodtunk, és egészen a piros sáv eléréséig követtük. Pár száz métert haladtunk e jelzésen, majd a kiágazó piros kereszten haladtunk kb. 200 métert. Ekkor jobbra, egy majdnem visszafelé jövő széles (jelzetlen) kocsiútra tértünk rá, és ezen addig haladtunk, amíg az „egykori hangár” épületegyüttes mellett el nem haladtunk. Amikor ezeket az épületeket elhagytuk, balra kiágazott egy keskeny ösvény a Sorrento felé. Mi erre tértünk rá, és követtük egészen a sárga jelzéséig. Az ösvény dimbes-dombos területen vezetett, kevésbé volt kitaposva. Az elején még volt jelzés is (fehér alapon kék pötty), de kb. a táv felénél ez elmaradt. Ettől függetlenül jól követtük az utat, szerencsésen elértünk a Sorrento sziklákig, majd a sárga sávon folytattuk túránkat. A terv szerint a Huszonnégyökrös-hegy érintésével jutottunk volna el a Csiki csárdáig, azonban kissé lerövidítettük a túrát, korábban lekanyarodtunk balra, és mentünk a 88-as busz megállójához. Végül a kora esti órákban érkeztünk vissza Budapestre.

A reggeli induláskor egy sajnálatos, kellemetlen eseményt is átéltünk. A 90-es buszon egyik túratársunk (Vattai József) rosszul lett, ezért mindannyian leszálltunk a Normafánál, és mentőt hívtunk hozzá. Elvitték kórházba, ahol megvizsgálták, de szerencsére semmi különöset nem állapítottak meg. Feltehetően a tömött buszon elfogyott a levegő. Mikor a mentő elment, újra buszra szálltunk, és folytattuk utunkat Csillebércre.

A túra során két alkalommal tartottunk pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszokra.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Térképek alapján a jelzetlen utakon is jól eltudtunk igazodni.

Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt és az útviszonyok jók voltak.

A túra útvonalán egyetlen kisebb túracsapattal találkoztunk. A Normafa környéke viszont tele volt iskolás csoportokkal, és egyéb kiránduló társasággal.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. október 18.

Molnár Béla

2008. október 11.

Perbál - 2008. október 11.

2008. október 11-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi – Perbál
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)

Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül – különböző célállomással – több turistacsoport is gyülekezett. Onnan az 56-os villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, ahol a túra kezdődött. A sárga sávon indultunk el, és e jelzés vezetett bennünket a túra teljes útvonalán.

A túra első szakaszán, ahol jobbra le lehet térni a kék kereszten Nagyszénás felé, a már régóta ott lévő (kerítésen átvezető) létra mellé egy forgó ajtót is beépítettek. Ilyet máshol még nem láttam, de nagyon praktikus..

A jelzések a túra kezdeti szakaszán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Azonban, ahogy távolodtunk Nagykovácsitól, úgy kezdtek kopottá, és hiányossá válni a felfestések. A vége felé pedig hiába jöttek az útkereszteződések, elágazások, jelzésnek nyoma sem volt. Végül azért – minden nehézség ellenére – csak elértük Perbált, és onnan Volán busszal szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.

A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, jelentősebb szintkülönbség nélkül (kevés emelkedő, több lejtő). Az erősséget tekintve könnyű-közepes túra volt.

A túra alatt három pihenőt is tartottunk, ahonnan különböző élvezetekkel (étellel-itallal) feltöltődve indultunk a további útra.

Az időjárás kiváló volt. Egész nap szikrázó napsütésben volt részünk. Napozni is lehetett.

A túra kezdeti szakaszán egy kiránduló gyerekcsapat előzött meg bennünket, a továbbiakban viszont néhány terepkerékpáros kivételével, senkivel sem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. október 11.

Molnár Béla

2008. október 4.

Felvidék - 2008. október 04.

2008. október 04-én felvidéki (Besztercebánya és Zólyom környéki) buszos kiránduláson vettem részt.

A kirándulás teljesített útvonala: Budapest – Sahy – Besztercebánya – Zólyom – Balassagyarmat – Budapest
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult külön járatunk a felvidéki kirándulásra.

Az út során egyszer (a határátlépés előtt) tartottunk pihenőt, így a tervezett időre, 10 órára Besztercebányán voltunk. Ott idegenvezető kalauzolásával ismerkedtünk meg a város nevezetességeivel. Ezt követően a Vörös Rák nevű vendéglőben töltöttünk el egy kis időt, majd búcsúztunk a várostól, és indultunk a programunk következő helyszínére, Zólyomra. Ott a várban lévő Szlovák Nemzeti Múzeumot néztük meg, majd indultunk Magyarország felé.

Útközben egy gyors (ellenőrzés nélküli) határátlépést követően, Balassagyarmaton megálltunk vacsorázni. Tekintettel arra, hogy a kiszemelt vendéglőbe (a megbeszéltekhez képest) korán érkeztünk, ott is beiktattunk egy rövid városnézést. Vacsora után folytattuk utunkat hazafelé, és a késő esti órákban szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.

Az időjárás nagyon rossz volt, a délelőtti órákban végig esett az eső. Besztercebányán esernyővel, esőkabátban jártuk a várost, és az eső mellett még hűvös is volt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. október 04.

Molnár Béla

2008. szeptember 27.

Hárs-hegy - 2008. szeptember 27.

2008. szeptember 27-én a Budai-hegységbe, Hárs-hegy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Fenyőgyöngye – Árpád-kilátó – Hűvösvölgy – Nagyrét – Kis-Hárs-hegyi kilátó – Kaán Károly kilátó – Szépjuhászné
Túravezető: Nagy Imre

A találkozó helyszínéről (III. kerületi Kolosy térről) a 65-ös busszal jutottunk el a Fenyőgyöngyéig, túránk kiinduló állomásáig. Kezdetben a kék sávon haladtunk, majd a Határnyeregnél a sárga sáv baloldali ágára tértünk át, mely jelzés Hűvösvölgyig vezetett bennünket. Onnantól ismét a kék sávot követtük egészen a Nagy-rétig, ahol a sárga körút baloldali ágára tértünk rá, végül pedig a sárga sáv jobb oldali ágán haladtunk egészen Szépjuhásznéig, ahol túránk befejeződött. Közben, az utóbbi jelzésről tettünk egy kis kitérőt a piros háromszögön, a Kis-Hárs-hegyi kilátó felé, amelyet – az eredeti jelleg megtartásával – szépen felújítottak. Végül a 22-es busszal megkezdtük hazafelé utunkat.
Hűvösvölgyben a csoport néhány tagja lemaradt, onnan már csak 9-en folytattuk a túrát.

Három alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Egyet-egyet az Árpád-kilátónál, és Hűvösvölgyben, végül pedig a Kis-Hárs-hegyi kilátónál álltunk meg erőt gyűjteni.

A jelzések a túra teljes hosszán jól láthatóak, és követhetőek voltak. Hűvösvölgy után a kék jelzést néhány helyen lekaparták a fákról. Az útviszonyok (kiépítettséget, és jelenlegi állapotot tekintve egyaránt) végig nagyon jók voltak.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Kellemes, kora őszi időt fogtunk ki, néha a nap is kisütött.

A túra során az átlagosnak megfelelő tisztaságot, és rendezettséget tapasztaltunk. Az Árpád-kilátóban hajléktalan tanya nyomait találtuk.

A túra teljes útvonalán sok kirándulóval, és túrázóval találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. szeptember 27.

Molnár Béla

2008. szeptember 20.

Csallóköz - 2008. szeptember 20.

2008. szeptember 20-án, Csallóközbe (Dunakiliti, Dévény környékére) szervezett buszos kiránduláson vettem részt.

A kirándulás teljesített útvonala: Budapest – Dunakiliti – Dévény – Mosonmagyaróvár – Budapest
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult külön járatunk a kirándulásra. Az út során egyszer tartottunk pihenőt, és a buszunk is jól haladt, így elég korán elértük első állomásunkat, Dunakilitit. Megnéztük az elárvult duzzasztóművet, és egy sétát tettünk a szigeten, az öreg Dunába vizet biztosító fenékküszöb felé.

A program befejeztével ismét buszra szálltunk, és indultunk a kirándulás második helyszínére, Dévény várához. A határátlépés gyorsan (ellenőrzés nélkül) lezajlott, ennek megfelelően oda is korán érkeztünk. A vár-romon jelentős helyreállító munkálatok folynak, ezért csak részben látogatható. A legmagasabb részt átmenetileg lezárták. (A belépő jegy is csökkentett összegű volt.) Amit lehetett bejártuk, megnéztük, dacolva a rossz idővel, gyönyörködtünk a szép kilátásban. A vár a Duna, és a Morva találkozásánál van, a folyók túloldalán már Ausztria található.
Mikor már mindent megnéztünk, elindultunk hazafelé.

Tekintettel arra, hogy a tervezettnél gyorsabban fejeztük be a programot, megálltunk egy útba eső, szlovákiai Tescónál. Tovább indulva, a határátlépés most is gyors (ellenőrzés nélküli) volt.
Átérve a magyar oldalra, Mosonmagyaróváron megvacsoráztunk, majd utunkat folytatva, kevéssel nyolc után szerencsésen visszaérkeztünk induló állomásunkra, a Budai parkszínpadhoz.

Az időjárás nem kedvezett a kirándulásnak. Barátságtalan, nyirkos időt fogtunk ki, a többség esernyővel járt egész nap. Ezért volt az, hogy mindkét helyen gyorsabban végeztünk a tervezettnél.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. szeptember 20.

Molnár Béla

2008. szeptember 13.

Kétbükkfa-nyereg - 2008. szeptember 13.

2008. szeptember 13-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő – Kétbükkfa-nyereg – Ördög-lyuk – Döme-halála – Mária-pad – Hármasforrás-völgy – Pilisszentkereszt
Túravezető: Nagy Imre

Találkozás a Batthyány téren volt, onnan hévvel mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőig, ahol a gyalogtúra kezdődött.
A zöld kereszten indultunk el, amely Mária-padig vezetett bennünket. Útközben - elvégre Dobogókőn járunk - a Föld szív-csakrájánál energiával feltöltődtünk, és megcsodáltuk a Táltos közösség által létrehozott, és gondozott kis emlékparkot. Elhaladtunk az Ördög-lyuk, és a Döme-halálára emlékeztető kereszt mellett.
Mária-padtól továbbindulva, kezdetben a zöld sávot követtük, majd egy jelzetlen úton, a Hármasforrás-völgyön haladva értük el Pilisszentkeresztet. A busz az orrunk előtt ment el, így egy óránk volt a Felső kocsmára. Végül a reggel megismert módon, busszal és hévvel sikeresen visszaérkeztünk Budapestre.

Volt velünk egy 3 éves kislány is, aki meglepően jól bírta. Nyűgösködés nélkül teljesítette a távot.

A túrát Dobogókőn pihenővel kezdtük, gondolván, hogy a hozott ételt-italt ne kelljen tovább cipelni. Ezen kívül még Mária-padnál tartottunk hosszabb pihenőt, ahol elfogyasztottuk, ami Dobogókőn megmaradt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Ugyan egész nap felhős volt, de az esőt megúsztuk, és délutánra már a nap is kisütött. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

A 700 méter magasan lévő Dobogókőről végig lefelé vezetett az útvonal. Hegymenet nélküli, könnyen teljesíthető túra volt.

Dobogókőn, és a Mária-padnál sok kirándulóval, és túrázóval találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. szeptember 13.

Molnár Béla

2008. augusztus 30.

Dunafüred - 2008. augusztus 30.

2008. augusztus 30-án, a Röck Vasas Természetjáró Baráti Kör tagjai, a vezetőnk, Nagy Imre sporttárs meghívására (az általa kialakított hagyományok folytatásaként), egy kellemes szombati napot töltöttünk el az Ő Dunafüredi birtokán.

A Vigadó téri hajóállomáson volt a találkozó. Ez évben az eddigi gyakorlattól eltérően nem busszal, hanem hajóval mentünk Dunafüredre, a Halászcsárdáig, majd gyalogosan a töltésen a kerti parti helyszínére.

A program remekül kezdődött, terített asztal fogadott bennünket, rajta kaja-pia bőven, a bográcsban pedig készült a főétel. A remek hangulathoz minden együtt volt.

A szép időben, gondozott kertben jól éreztük magunkat.
Túratársunk (és felesége, Ica) remek házigazdák voltak.

Tekintettel a szép, nyári időre, és arra, hogy vízparton voltunk, a bátrabbak (vagy akiknek volt fürdőruhájuk) meg is fürödtek a Dunában. A víz tiszta, és meleg volt.

A jó hangulatban az idő gyorsan eltelt. A hajónk öt órakor indult visszafelé, ennek megfelelően négy óra után megkezdtük vissza-sétánkat a hajóállomásra, és az esti órákban szerencsésen haza is érkeztünk.

A kert partin készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. augusztus 30.

Molnár Béla

2008. augusztus 16.

Lázár lovaspark - 2008. augusztus 16.

2008. augusztus 16-án a Domonyvölgyben található „Lázár lovasparkba” szervezett kiránduláson vettem részt.
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

Népstadiontól indultunk a Volán hatvani járatával Domonyvölgyig, majd kb. 6-700 méter gyaloglás után jutottunk el a Lázár lovasparkhoz.
A program szervezői pogácsával, és ágyas pálinkával fogadtak bennünket, majd különböző lovas bemutatókat tekintettünk meg. Sétakocsikázáson vettünk részt, végül pedig a szervezett program utolsó részeként a világbajnokok terme következett, ahol rövid tájékoztató keretében megismerkedhettünk a fogathajtással, és a Lázár testvérek sporteredményeivel, továbbá megcsodáltuk a kapcsolatosan kiállított tárgyakat. Ez a terem már a tárgyak kulturált bemutatására is kicsinek bizonyult, a nagyszámú látogatók fogadására pedig teljesen alkalmatlan, alig fértünk be, mozdulni sem lehetett.
A lovasparki látogatás befejezéseként (már idegenvezető nélkül) egy eredetiben felépített falusi udvart tekintettünk meg, ahol minden megtalálható, ami egy falusi udvarra jellemző volt (különböző istállók, ólak, még galambdúc is volt, természetesen állatokkal együtt).

A kirándulást a lovasparkhoz közeli Tövis vendéglőben zártuk, ahol megebédeltünk, és egy-egy pohár italt is elfogyasztottunk. A vendéglő egy szép környezetben lévő mesterséges tó partján található, ami jó idő esetén strandként üzemel.
Végül a reggel megismert módon, Volán busszal visszatértünk Budapestre.

Az időjárás kirándulásra megfelelt. Kissé felhős volt, de az esőt megúsztuk, időnként pedig még a nap is kisütött.

A lovaspark nagyon szépen rendben tartott, kulturált környezetben található. Színvonalas étterem, és ajándék bolt is várja a látogatókat. Nagy előnye, hogy Budapesthez közel van.
Ottjártunkkor olasz, spanyol, és görög turistacsoporttal is találkoztunk.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. augusztus 16.

Molnár Béla

2008. július 12.

Pákozd, Szunyog-sziget - 2008. július 12.

2008. július 12-én a Velencei tó (Pákozd-Szunyogsziget) környékére szervezett kiránduláson vettem részt.
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

Déli pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk Agárdig, majd tovább hajóval Pákozd-Szúnyogszigetre, kirándulásunk célállomására. Kb. 3-4 kilométeres séta során megtekintettük az 1848-as Szabadságharc tiszteletére létesített emlékparkot (múzeum, emlékmű), a második világháborús emlékművet, és az arborétumot. Ez utóbbi területén egy kilátót is építettek, amelyről szép kilátás nyílt a tóra, és a környező településekre. Végül a halászcsárdában megebédeltünk, ezt követően pedig a reggel megismert módon (hajóval, és vonattal) visszatértünk Budapestre.
A csapat nagyobbik része a vonattal egyenesen Budapestre jött, egy kisebb rész pedig (velem együtt 6 fő) leszállt Velencefürdőn, és az ottani – meglehetősen puritán felszereltségű – szabad-strandon lubickoltunk egyet a tóban. A strandon teltházat találtunk, a víz pedig nagyon kellemes volt. Késő este folytattuk utunkat Budapest felé.

Egész nap szép, kiránduló (strandolásra is kiválóan alkalmas) idő volt, gyönyörűen sütött a nap. A szigeti séta során, hátizsákot cipelve, meg is izzadtunk.

A kirándulás közben egy alkalommal, a második világháborús emlékműnél tartottunk hosszabb pihenőt, ahol erősítettük, frissítettük magunkat.

A jó idő sok kirándulót csábított a szúnyogszigetre, ahol több kisebb-nagyobb csoporttal is találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. július 12.

Molnár Béla

2008. július 6.

Szada, Vajcs tanya - 2008. jűlius 06.

2008. július 06-án a Röck Vasas Természetjáró Baráti Kör tagjai, két túratársunk – Vajcs Margó, és férje, Ali – meghívására, a Szadai birtokukon voltunk vendégségben, ahol egy kellemes, vidáman laza napot töltöttünk el.

A Nyugati pályaudvaron volt a találkozó. Vonattal mentünk Veresegyházáig, onnan pedig kb. két kilométeres sétával jutottunk el Szadára, a Szélső utcába.

A Vendéglátás kiváló volt, kaja reggel, kaja délben, az asztalok tele piával (a gyengébbeknek üdítő is volt), ha kiürült egy üveg, máris ott volt a másik, szóval minden együtt volt a jó hangulathoz. Szólt a zene, a nótafák is megszólaltak, a végén pedig a bátrabbak még táncra is perdültek. Ha valaki nagyon elfáradt, a fák hűvösében lepihenhetett.

A szép, napsütéses nyári időben, tiszta levegőn, ápolt gyümölcs- és díszfák között jól éreztük magunkat. A tűző napsütés elöl menekülve, többen keresték az árnyékos helyeket.

Túratársaink remek házigazdák voltak.

Késő délután (vagy inkább kora este?), a reggel megismert útvonalon (Veresegyházáig gyalog, onnan pedig vonattal) indultunk hazafelé.

A kerti partin készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. július 06.

Molnár Béla

2008. június 21.

Érd, Borhy tanya - 2008. június 21.

2008. június 21-én a Röck Vasas Természetjáró Baráti Kör tagjai, két túratársunk – Borhy István, és felesége, Marika – meghívására, az Érdi birtokukon voltunk vendégségben, ahol egy kellemes, vidáman laza napot töltöttünk el.

Az Etele téri Volán pályaudvaron volt a találkozó. Busszal mentünk Érdre, a kaszinóig, onnan pedig kb. 2-3 kilométeres sétával jutottunk el a Borhy villáig.

A vendéglátás kiváló volt, rengeteg kaja, bográcsban készült a pörkölt, az asztalok tele piával (a gyengébbeknek üdítő is volt), ha kiürült egy üveg, máris ott volt a másik, szóval minden együtt volt a jó hangulathoz. Szólt a zene, a végén pedig még dalárda is alakult a csapatból.

A szép, napsütéses nyári időben, tiszta levegőn, ápolt gyümölcs- és díszfák között jól éreztük magunkat. Nagyon meleg volt, mindenki a hűvöset, az árnyékos helyet kereste.

Túratársaink remek házigazdák voltak.

Késő délután, a reggel megismert módon, és útvonalon (Kaszinóig gyalog, onnan pedig busszal) jutottunk vissza Budapestre.

A kerti partin készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. június 21.

Molnár Béla

2008. június 15.

Balatonarács - 2008. június 13-15

2008. június 13-ától - 15-éig a Röck Vasas Természetjáró Baráti Kör szervezésében egy hosszú hétvégét töltöttünk el a Budapest XI. kerületi Önkormányzat érdekeltségébe tartozó Balatonarácsi üdülőben.
A kirándulás vezetője: Nagy Imre

A Déli pályaudvaron volt a találkozó. Vonattal mentünk a Balatonarácsi vasútállomásig, onnan pedig gyalog jutottunk el az üdülőbe.
Tekintettel arra, hogy szépen sütött a nap, a szállás elfoglalása után rögtön a vízpart felé vettük az irányt. A víz jó volt, és még a levegő hőmérséklete is megfelelt, de azért nem volt igazi strandidő.
Estére (péntek 13-ára) közös vacsorát terveztünk a szabadba. Az üdülő udvarán lévő pingpongasztalokon terítettünk volna meg. Azonban az idő annyira elromlott (hideg volt, és nagyon fújt a szél), hogy csak zárt helyen lehetett a partit megrendezni. Mivel egyik szobában sem fértünk el, a folyosóra pakoltunk ki, az viszont szűk volt, az asztalok mellett alig lehetett eljárni. Figyelemmel a körülményekre, ez a parti hamar véget ért, pedig kaja, pia rengeteg volt.
Késő este még elmentünk sétálni, de olyan hideg volt, hogy gyorsan visszatértünk az üdülőbe, és lefeküdtünk.

Másnap (14-én) egésznapos túrát szerveztünk a Badacsonyi hegyekbe, amelyen 6-an vettünk részt. (A csoport többi tagja is részt vett különböző, rövidebb kiránduláson.) Vonattal mentünk Badacsonylábdihegyig, ahol a túra indult. Kb. 8 km-es távot teljesítettünk. A sárga sávon indultunk el, majd jelzetlen útra tértünk rá, hogy gyorsabban elérjük a Bujdosók lépcsőjét. Ez viszont egy elhanyagolt út volt, amely átjárhatatlan dzsungelbe vezetett. Ezt nem vállaltuk, inkább visszamentünk a sárga jelzésig, és azon folytattuk tovább a túrát. A jelzetlen úttal sok időt elvesztettünk, így a lépcsőket, és a Ranolder keresztet kihagytuk. Az irányt a piros sávon, piros körön, végül pedig a sárga sávon Badacsonytomaj felé vettük, ahova a késő délutáni órákban szerencsésen meg is érkeztünk, majd vonattal tértünk vissza Arácsra.
Hosszabb pihenőt egy helyen, a Rózsa-kőnél lévő asztaloknál tartottunk, ahol ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.

A jelzések alapvetően megvoltak, de kereszteződésekben gyakran kellett keresni.
Az útviszonyok – a jelzetlen út viszontagságait nem számítva – jók voltak. A túra útvonala a Badacsony oldalában, nagyon szép környezetben vezetett. Úgy éreztük, hogy, szinte kőhajításnyira van tőlünk a Balaton.
Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt.

Az üdülőbe történt visszaérkezéskor egy kicsit fáradtak voltunk, de rövid pihenő (vacsora) után többen összejöttünk az egyik szobába, és még nótázni is volt kedvünk.

A harmadik napra (15-dike, vasárnap) az idő egy kicsit javult, de strandról szó sem lehetett. Így csak a Tagore sétány környékét látogattuk meg. Majd pakolás, és a délutáni órákban visszaindultunk Budapestre, ahova késő este szerencsésen meg is érkeztünk.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. június 15.

Molnár Béla

2008. június 7.

Lukács-árok - 2008. június 07.

2008. június 07-én a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő – Lukács-árok – Szentfa-kápolna – Dömös
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
A sárga sáv északi ágán indultunk el, amely a túra teljes útvonalán, egészen Dömösig vezetett bennünket. Onnan busszal jöttünk vissza Budapestre, az Árpád-hídi Volán pályaudvarra.
Az útvonal elején (a Föld-szíve csakrájánál) a Táltos közösség szép parkot alakított ki, és látszik, hogy folyamatosan gondozzák is.

Túra közben három alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Az elsőt mindjárt az induláskor, Dobogókőn, a másodikat a Rám-szakadék közelében, a zöld, és a sárga sáv szétválásánál található asztaloknál. A harmadikat pedig az Ifjúsági tábor közelében, egy szép tisztáson. Mindhárom helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Nagyon barátságtalan időjárás fogadott bennünket Dobogókőn, amely gyakorlatilag felhőben volt. Ahogy haladtunk a hegyről lefelé, fokozatosan tisztult a levegő. Mikor a harmadik pihenőhelyhez értünk, már a nap is kisütött.

A túra a 700 méter magas Dobogókőről a Duna szintjéig (Dömösig) vezetett. Végig völgymenetben haladtunk, emelkedő szinte semmi (az ifjúsági tábor után volt egy kb. 10 méteres kapaszkodó). Könnyű túra volt.
Az útviszonyok általában jók voltak. Azonban a meredek lejtőket az előző napok esőzései csúszóssá tették, és ezeken a helyeken vigyázni kellett, hogy el ne essünk.

A Rám-szakadék környékén elég nagy volt a forgalom, az útvonal többi részén viszont senkivel sem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. június 07.

Molnár Béla

2008. június 4.

Százhalombatta - 2008. június 04.

2008. június 04-én Százhalombattai kiránduláson vettem részt.

A kirándulás útvonala: Budapest – Százhalombatta - Budapest
A kirándulás résztvevői: Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete Tűzoltó Tagozatának tagjai közül 20 fő, továbbá 480 fő egyéb belügyi-, és honvédségi nyugdíjas.
A kirándulás vezetője a tűzoltóság részéről: Duray Ferenc

A Vigadó téren volt a találkozó, onnan indultunk két hajóval a Dunai hajókirándulásra, Százhalombatta célállomással.

A hajók a Dunafüredi halászcsárdánál kötöttek ki, onnan a többség gyalog, egy kisebb rész pedig külön busszal jutott el egy honvédségi üdülőtelepre, ahol vártak bennünket.
A terv szerint egy könnyű kikapcsolódásra számítottunk, azonban még a hajón voltunk, amikor el kezdett esni az eső, és csak ebéd után, kb. egy órakor állt el. A rossz idő minden tervezett programot keresztbe vert.

A szervezők igyekeztek gondoskodni alternatív programokról, de az, hogy 500 ember fedett helyre szorult az eső miatt, kezelhetetlen volt. Gyakorlatilag a beszélgetésen kívül csak a büfé jelentette az elfoglaltságot (néhányan kártyáztak is). Délutánra viszont már a nap is kisütött. Szólt a zene, és a merészebbek a szabadban táncra is perdültek.

A hajók fél ötkor indultak vissza. A csónakháztól gyalog mentünk (sétáltunk) el a hajóállomásig. Útközben, tekintettel arra, hogy jó idő lett, körbenéztünk a Dunaparton is.
Kora este szerencsésen visszaérkeztünk a Vigadó térre.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. június 04.

Molnár Béla

2008. május 31.

Törökmező - 2008. május 31.

2008. május 31-én a Börzsöny-hegységbe, Törökmező környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Kóspallag – Piroska-hegy – Békás-rét – Törökmező turistaház – Só-hegy – Kismaros vasútállomás
Túravezető: Németh Károly

A Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal jutottunk el Kismarosra, majd tovább busszal Kóspallagra, a túra kezdő helyszínére. A kék sáv déli ágán indultunk el. Mielőtt kiértünk volna a településről, pár percre betértünk a Tiffany vendéglőbe is.
Túra közben elhaladtunk a Piroska-hegy oldalában, átmentünk a Békás-réten, végül megérkeztünk a Törökmezői turistaházhoz. Itt hosszú, több mint egy órás pihenőt tartottunk.
Túránkat folytatva, az eredeti tervtől eltérően, nem a buszmegállóhoz mentünk, hanem a zöld négyzeten, a Só-hegyen keresztül Kismarost vettük célba, ahova (a vasútállomásra) szerencsésen meg is érkeztünk. A vonat, érkezésünk előtt pár perccel ment el, így kb. 50 percünk volt a restiben, melyet ki is használtunk.

A turistaházon kívül még két alkalommal tartottunk pihenőt (egyet-egyet előtte, és utána) ahol frissítettük magunkat.

A jelzések mindvégig jól láthatóak és követhetőek voltak.

Nagyon meleg volt, egész nap sütött a nap, jól megizzadtunk.

Az útviszonyok, mindenhol kiválóak voltak.

A turistaháznál nagy volt a forgalom, ott sok kirándulóval, és túrázóval találkoztunk. A túra útvonalán viszont minden nagyon csendes volt.

A turistaház előtt kb. 200 méter erős hegymenetet győztünk le, ettől eltekintve könnyen teljesíthető túra volt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. május 31.

Molnár Béla

2008. május 24.

Tatabánya-Turul - 2008. május 24.

2008. május 24-én a Gerecse-hegységbe, Tatabánya környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Tatabánya (vasútállomás) – Szelim-barlang – Turul-emlékmű – Kis-rét – Öreg-Halyagos – Ferenc-ház – Vértesszőlős
Túravezető: Sipos Gyula

Déli pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal jutottunk el Tatabányára, a túra kezdő helyszínére. A piros sávon indultunk el, és első állomásunk a Szelim-barlang volt, majd a Turul következett, ahol megcsodáltuk az ősmagyar totemállat monumentális emlékművét. Túránkat folytatva, továbbra is a piros sávot követtük, majd a piros kereszt vezetett bennünket. E jelzésről a sárga sáv baloldali ágára tértünk rá, amelyet Vértesszőlős magasságáig követtünk, ahol (a Ferenc-ház után kb. 3-400 méterre) balra, egy jelzetlen útra tértünk rá, amelyen, kalandos körülmények között, szép tájakon eljutottunk a Vértesszőlősi vasútállomásra. Rövid Nexus vendéglői kitérő után, vonattal tértünk vissza Budapestre.

A túra során többször tartottunk pihenőt. Az elsőt mindjárt a Turulnál, majd útközben különböző tisztásokon. Minden alkalommal ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.

A jelzések jól láthatóak és követhetőek voltak. A jelzetlen útszakaszon voltak gondjaink, nehezen tudtuk a térképen látottakat a valósággal összeegyeztetni.

Az időjárás csodálatos volt, egész nap kellemesen meleg, szép, napsütéses időt fogtunk ki. Az útviszonyok, hála a szép időnek, ideálisak voltak.

A Turul környéke tele volt kirándulóval, a parkolóban rengeteg autót láttunk, az erdei asztalok, és padok mind foglaltak voltak. Ezen túlmenően viszont, a túra útvonalán senkivel sem találkoztunk.

A táv első felében sok hegymenetet kellett leküzdeni, egyébként könnyen teljesíthető túra volt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. május 24.

Molnár Béla

2008. május 10.

Budakeszi Vadaspark - 2008. május 10.

2008. május 10-én a Budai-hegységbe, a Budakeszi Vadaspark környékére szervezett túrán, és a XI. kerületi természetjáró szakosztályok találkozóján vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Szépjuhászné – Korányi-Szanatórium – Csacsi-rét – Szilfa-tisztás – Budakeszi Vadaspark – Szanatórium utca – Szépjuhászné – Kaán Károly-kilátó – Kis- Hárshegyi-kilátó – Hűvösvölgy
Túravezető: Németh Károly

Reggeli találkozónk helyszínétől (Moszkva térről) a 22-es busszal jutottunk el a Szépjuhásznéig, ahol a gyalogtúránk kezdődött. A sárga sáv nyugati ágán, a Korányi Szanatórium irányába indultunk el, onnan pedig a sárga keresztet követve értük el a Budakeszi Vadasparkot.
A Budapest XI. kerületi Újbuda Természetbarát Szakbizottság szervezésében ott került megrendezésre a kerületben működő természetjáró szakosztályok tavaszi találkozója. A szervezők zsíros kenyérrel láttak vendégül bennünket, majd rövid ünnepség keretében plakettet, és egyéb elismerést adományoztak szakosztályonként néhány fő részére. A Röck Vasas Természetjáró Baráti Kör tagjai közül Bene Károlyné, és Vattai József volt a kitüntetett.

Az ünnepséget (és szalonnasütést, evés-ivást) követően megkezdtük a program második szakaszát. Egy jelzetlen úton kimentünk a Budakeszi útra, ahol megkerestük a piros keresztet, amelyet a Szépjuhásznéig követtünk. Ott a sárga sáv keleti ágát választottuk, és e jelzés a Hűvösvölgyig vezetett bennünket. Közben elhaladtunk a Kaán Károly-kilátó, és a Bátori-barlang mellett, egy rövid kitérővel pedig a Kis-Hárshegyi-kilátót is megnéztük.
Az 56-os villamossal tértünk vissza a városba.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak.

A túra során (a Vadasparkon kívül) többször tartottunk rövid pihenőt, ahol frissítettük, erősítettük magunkat. A Kaán Károly-, és a Kis-Hárshegyi-kilátóra fel is mentünk, és gyönyörködtünk a szép kilátásban.

Az időjárás kiváló volt, egész nap kellemesen meleg, szép, napsütéses időnk volt. Az útviszonyok, hála a szép időnek, ideálisak voltak.

A szép idő sok embert kicsalogatott a szabadba. A Csacsi-rét, a Szilfa-tisztás, és a Vadaspark is tele volt piknikező családokkal, baráti társaságokkal. Az ünnepségen résztvevő túracsapatok alig találtak helyet maguknak.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. május 10.

Molnár Béla

2008. május 3.

Apátkúti-völgy - 2008. május 03.

2008. május 03-án a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, az Apátkúti-völgy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Hegytető – Szent László-völgy – Apátkúti-völgy – Visegrád
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Szentendréig, majd tovább Volán busszal Hegytető megállóig, a túra kezdő helyszínére.
A túrát a zöld sávon kezdtük, és e jelzést Pilisszentlászlóig követtük. Onnantól a piros sáv bal oldali ága vezetett bennünket a túra teljes hosszában, egészen Visegrádig. Közben végig haladtunk a Szent László-, és az Apátkúti-völgyön, elhaladtunk az Alpár-, a Kaán-, és a Magda-források, valamint az Ördögmalom-vízesés mellett. Végül Visegrádról Volán busszal jöttünk vissza Budapestre.

Három alkalommal tartottunk jelentősebb pihenőt, az elsőt mindjárt induláskor, Hegytetőnél. A másodikat az Apátkúti-völgyben, az Alpár-, és a Kaán-forrás közötti szakaszon, a harmadikat pedig az Apátkúti-halastónál. Mindhárom helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás majdnem jó volt. Már túra közben is elő kellett venni az esőkabátot, de ez még nem okozott zavart, mert az eső elmaradt. Viszont mikor beértünk Visegrádra, dörgött, villámlott, és rövid idő alatt nagy mennyiségű eső hullott le. Szerencsére még időben fedett helyre menekültünk.

Az útviszonyok jók voltak, az eső már a betonúton ért el bennünket. Az Apátkúti-patak többször keresztezte utunkat, de mi minden alkalommal sikeresen átkeltünk rajta.

A Telgárthy-rét környékén (még az eső előtt) sok piknikező családdal találkoztunk. Egy másik túracsapattal szinte az egész útvonalon együtt haladtunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. május 03.

Molnár Béla

2008. április 26.

Csókakő - 2008. április 26.

2008. április 26-án a Vértes-hegységbe, és Székesfehérvárra szervezett buszos kirándulással egybekötött gyalogtúrán vettem részt.

A kirándulás (túra) teljesített útvonala: Budapest – Csókakő – Csákberény – Gánt – Székesfehérvár – Budapest
Túravezető: Sipos Gyula

A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult különjáratunk a tervezett túrára (kirándulásra). Egy 20 férőhelyes kisbusszal, valamint 2 személygépkocsival mentünk. Első állomásunk Csókakő volt, ahol megtekintettük a felújítás alatt álló várat (a tetejéről szép a kilátás), majd megkezdtük túránkat. A kék sáv északi ágán indultunk el, végig mentünk a Vár-völgyön, utána a Határ-nyiladék, majd a zöld sáv jobb oldali ágára kanyarodva a Szakáll-nyiladék következett. Ezt követően a zöld kereszt jobb oldali ágán folytattuk túránkat, amely jelzés Csákberényig vezetett bennünket. A járművek – az előzetes tervnek megfelelően – már ott voltak, gyorsan felszálltunk, és indultunk is tovább Gántra, ahol a bauxitbányászat múltjával ismerkedtünk meg. Végül, az egész napos program befejezéseként Székesfehérvárra mentünk, ahol megtekintettük a Bory-várat, majd visszatértünk Budapestre.

A nap folyamán, három helyen tartottunk pihenőt. Az elsőt, ahogy megérkeztünk Csókakőre, a vár szépen kiépített parkolójában. A másodikat túra közben, egy napsütéses, szép panorámájú tisztáson. A harmadikat pedig a Gánti Bányatörténeti Múzeum előtt.

A jelzések többségében jól láthatóak és követhetőek voltak. Egyedül a zöld keresztnél találtunk hiányosságot, nagyon ritkán voltak felfestve.

Az időjárási, és útviszonyok nagyon jók voltak. Gánton ugyan esett néhány csepp eső, de zavart nem okozott. A túra első részén, a Vár-völgyben kisebb emelkedő is volt, de többnyire könnyen teljesíthető útvonalon jártunk.

A Csókakői vár környékén, és a Bory-várban sok kirándulóval találkoztunk. A túraútvonalon, és a Gánti múzeumban viszont csak mi voltunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. április 26.

Molnár Béla

2008. április 19.

Piliscsaba - 2008. április 19.

2008. április 19-én a Budai-hegységbe, Piliscsaba környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Piliscsaba – Kőris-völgy – Bükkös-árok – Hosszú-árok – Pilisszentiván
Túravezető: Kecskeméti László

A Volán Árpád-hídi autóbusz állomásán volt a találkozó, onnan mentünk busszal Piliscsabáig, ahol kezdődött a gyalogtúra.
A kék sáv déli ágán indultunk el, hosszan haladtunk a településen belül, házak között, iparterület mellett, amíg elértük az erdőt. Utunk ezt követően, a Csaba-hegy aljában, a Kőris-völgyben vezetett, majd a Bükkös-árok végén rátértünk a kék keresztre. Kb. 800 méter után elértük a piros sávot, amelyet a Hosszú-árkon át a sárga sávig követtünk. Ez utóbbi jelzés baloldali ága Pilisszentivánra vezetett bennünket. Onnan (rövid „Sörpatikai” kitérő után) Volán busszal jutottunk vissza Budapestre.

A túra során többször tartottunk rövid pihenőt, ahol ettünk-ittunk, frissítettük magunkat a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések többségében jól láthatóak és követhetőek voltak. Egy elágazásnál (kerítésnél) a kék sávot nem találtuk, csak térkép alapján tudtuk meghatározni az irányt (később kiderült, hogy jól navigáltuk magunkat).

Az időjárás tréfát űzött velünk, nagyon változatos volt. Az esőt ugyan megúsztuk, de többször elkezdett szemetelni, és ilyenkor az esőkabátokat is elő kellett venni.

Az útviszonyok jók voltak, annyi eső nem esett, hogy az utak állapotát negatívan befolyásolja. A táv jelentősebb szintkülönbség nélküli, könnyen teljesíthető volt.

A túra során két túracsapattal, és magányos kirándulókkal is találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. április 19.

Molnár Béla

2008. április 12.

Spartacus-ösvény - 2008. áprlis 12.

2008. április 12-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, a Spartacus ösvényre szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Visegrád – Telgárthy-rét – Spartacus ösvény – Lepence-völgy – Pilisszentlászló
Túravezető: Sipos Gyula

A Volán Árpád-hídi autóbusz állomásán volt a találkozó, onnan mentünk busszal Visegrádig (Nagymarosi-révig), ahol kezdődött a gyalogtúra.
A piros sávon indultunk el, hosszan haladtunk a településen belül, majd amikor a házak elmaradtak, és a baloldalon megláttuk a Füvész kertet, valamint a Telgárthy-rétet, a jobb oldalon pedig a piros háromszög kiágazását, jobbra letértünk a betonútról (piros jelzésről). Nem volt egyszerű, de rátaláltunk a jelzés nélküli Spartacus ösvényre. A legjobb választás az lett volna, ha rátérünk a piros háromszögre, majd kb. 100 méter után balra ott a Spartacus ösvény. Túránk célja alapvetően az volt, hogy ezen a szép útvonalon végig menjünk. Nem is csalódtunk, a többség egyöntetűen állította, hogy az eddigi legszebb túraútvonalat teljesítettük. Az ösvény kilométereken keresztül kanyargott velünk a Visegrádi-, és Pilis-hegység hangulatos, szép részein. A hegyoldalakról csodálatos kilátás nyílt a környező erdőkre, hegyvonulatokra, egy helyről pedig a Dunára is. Végül a Lepence-völgyben elértük a zöld sávot, amelynek a baloldali ága Pilisszentlászlóra vezetett bennünket. Onnan (rövid Gesztenyés vendéglői kitérő után) busszal Szentendréig jutottunk, majd HÉV-vel tovább Budapestre.

A túra során többször is megálltunk pihenni, frissíteni magunkat. Kiemelt pihenőhely a Jenő-kunyhónál volt. A csapatban több névnapos, születésnapos volt, akiket köszöntöttünk, és koccintottunk az egészségükre.

A jelzések (kezdetben a piros-, a végén pedig a zöld sáv) jól láthatóak és követhetőek voltak. A jelzés nélküli Spartacus ösvényen is (ha már megtaláltuk a kiindulási pontot) jól el lehetett igazodni, gyakorlatilag végig vezetett bennünket az útvonalon. Az induláson kívül még a Jenő-kunyhónál kellett figyelni, hogy a több lehetőség közül, jól válasszunk utat a folytatáshoz.

Az időjárás egész nap kitűnő volt, időnként ugyan befelhősödött, de ezzel minden rosszat elmondtam.

Az útviszonyok nagyon jók, szinte ideálisak voltak. Megjegyzem, hogy esős, csúszós időben ezt az útvonalat nem szabad választani. Az ösvény egyes részei nagyon keskenyek, és meredek hegyoldalban vezetnek, csak száraz időben biztonságosak.

A szép időnek köszönhetően, a Telgárthy-rét környékén több túrázóval, piknikezővel találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. április 12.

Molnár Béla

2008. április 5.

Kevély-nyereg - 2008. április 05.

2008. április 05-én a Pilis-hegységbe, Kevélyek környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Budakalász – Ingókő – Zöld-barlang – Kevély-nyereg – Mackó-barlang – Csobánka
Túravezető: Kecskeméti László

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Budakalász-Lenfonóig, a túra kezdő helyszínére.
Zöld sávon kezdtük a túrát, hosszan haladtunk a településen belül, amíg az erdőszélét elértük. Feltehetően elhaladtunk az Ingókő mellett is, de már annyira benőtte a növényzet, hogy nem vettük észre. A Zöld-barlangot viszont közelről is megnéztük, felkapaszkodtunk egészen a barlang nyílásáig. A túra e szakasza – a Kevély-nyergi turistaház-romokig – többnyire hegymenetben vezetett. Ott hosszú pihenőt tartottunk, amelynek végén a csapat ketté vált. Kisebb rész (8 fő) Pilisborosjenőt vette célba, és ott szálltak fel a Budapest felé menő buszra. A csoport nagyobbik része, velem együtt (14 fő) a túratervnek megfelelően, a sárga sávon a Mackó-barlang irányába indult el, majd Csobánka házaihoz közeledve, a piros keresztre tértünk rá. Ez utóbbi jelzés vezetett el bennünket a buszmegállóhoz, onnan Volán járattal Pomázig jutottunk el, és HÉV-vel tovább Budapestre.

Tekintettel arra, hogy a Kevély-nyeregig sok hegymenet volt, többször is megálltunk pihenni. Minden alkalommal erősítettük, frissítettük magunkat.

A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás egész nap kitűnő volt. A tűző napsütést csak a túra vége felé zavarta meg felhősödés, de az esőt megúsztuk. A hegymenetekben sorra szedtük le magunkról a melegebb ruházatot.

Az útviszonyok nagyon jók, szinte ideálisak voltak. Erre szükség is volt, mert csúszós utakon a hegymenetekben, de különösen a Mackó-barlang utáni völgymenetben nehezen boldogultunk volna.

A szép tavaszi időnek köszönhetően több kiránduló csoporttal találkoztunk. A Kevély-nyeregnél különösen nagy volt a forgalom.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. április 05.

Molnár Béla

2008. április 4.

Gödöllő - 2008. április 04.

2008. április 04-én, a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesülete Tűzoltó Tagozatának tagjaival, Gödöllői kiránduláson vettem részt.

A kirándulás helye: Gödöllő, Királyi Kastély

Az Őrs vezér terén volt a találkozó, onnan HÉV-vel jutottunk el Gödöllőre, kirándulásunk célállomására.
A Grassalkovich (Királyi) Kastélyt tekintettük meg, az un. nagy körön indultunk el, szakszerű idegenvezetéssel. A program három órás időtartamú volt. Megcsodáltuk a gyönyörű kastélyt, és közvetlen környezetét, melynek során ízelítőt kaptunk a korabeli főúri világ hangulatából, életviteléből, és szokásaiból. A kastély egy részében múzeumot nyitottak, amelynek két történelmi kort bemutató állandó kiállítása van. Az egyik a kastélyt építtető főúri család, a Grassalkovichok-, a másik pedig a monarchia korába nyújt betekintést. A kastély Ferenc József és Erzsébet királyné (Sissi) kedvenc tartózkodási helye volt.

A múzeumba hátizsákkal (vagy nagyobb táskával) nem engednek be, és ott fotózni is tilos volt, viszont minden máshol (park, romos épületszárny, színház, királydombi pavilon) szabad.
Az idegenvezető minden helyszínen nagy hozzáértéssel, és közérthetően ismertette a látnivalókat.

A látogatás befejeztével, egy közeli étteremben megebédeltünk, majd a reggel megismert útvonalon visszatértünk Budapestre.

A kastély sok látogatót vonz, ott-jártunkkor is több magyar, és külföldi csoporttal találkoztunk.

Az időjárás nagyon kedvező volt, szép, napsütéses, tavaszi időt fogtunk ki.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. április 04.

Molnár Béla

2008. március 29.

Hegytető - 2008. március 29.

2008. március 29-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, Hegytető környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Hegytető – Szarvas-szérű – Pap-rét – Pálóczki-rét – Zánkói-rét – Vértes-mező – Kis-Bükk-tető – Tahi
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Szentendréig, majd tovább Volán busszal Hegytető megállóig, a túra kezdő helyszínére.
A túrát a piros körúton kezdtük, és e jelzést a Szarvas-szérűig követtük. Onnantól, az együttfutó kék- és piros sáv jobb oldali ágán haladtunk tovább, érintve a Pap-rétet, és a Pálóczki-rétet, ezután a kék balra elkanyarodott, mi tovább mentünk a piroson. Elhagytuk a Zánkói-rétet, majd a Vértes-mezőtől a jelzésünkhöz a zöld sáv is csatlakozott, és e kettős jelzést a Kis-Bükk-tetőig követtük. Ott balra rátértünk a sárga sávra, amely kacskaringós szerpentinen Tahiig vezetett bennünket. Volán busszal pedig visszajutottunk Budapestre.

Három alkalommal tartottunk jelentősebb pihenőt, az elsőt mindjárt Hegytetőnél, a másodikat a Zánkói-réten, a harmadikat pedig Tahihoz közeledve, egy tisztáson. Mindhárom helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárásra különösebb panaszunk nem lehetett. Az esőt – a felhős idő ellenére – lényegében megúsztuk, csak a túra vége-felé esett pár csepp, de az esőkabátot nem kellett elővenni.

Az útviszonyok az évszaknak megfelelően alakultak. Néhány helyen sáros, csúszós volt, de többnyire jól járható utakkal találkoztunk. A Szarvas-szérű környékén még hófoltos helyek is voltak.

A túra során több kiránduló családdal, és nagy létszámú túracsapatokkal is találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 29.

Molnár Béla

2008. március 22.

Kismaros - 2008. március 22.

2008. március 22-én a Börzsöny-hegységbe, Kismaros környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Kismaros – Nagy-Morgó – Gál-hegy – Száraz-fák – Szent-Gál-föld –
Só-hegy – Kismaros
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)

Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk Kismarosig, ahol a túra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd a zöld négyzet baloldali ágán folytattuk, amely jelzés visszavezetett bennünket a Kismarosi vasútállomásra.
Kezdetben a zöld sáv együtt haladt a sárga sávval, és az Erdei kisvasút vonalával. Mikor a zöld sáv – még a településen belül – elkanyarodott balra (nyugat felé), egy erős kaptatót kellett leküzdenünk. Később, kb. 500 méter megtétele után, jelzésünk egy magasfeszültségű elektromos vezeték vonalán haladt, ahol szintén komoly emelkedő várt ránk. Ezen útszakasz – az eső miatt – nagyon csúszós volt. Mi úgy próbáltuk az előrehaladásunkat megkönnyíteni, hogy bementünk az erdőbe a fák közé, és az avaron (a kijelölt úttól kb. 10 méterre) haladtunk. E megoldás az elején jó is volt, csak később jöttünk rá, hogy nem tudunk visszatérni az igazi útra, az emelkedő tetejéig a fák között kell maradni. A bajt csak fokozta, hogy az emelkedő felső részén, az erdőben nehezebb volt az előrehaladás, mintha a rendes úton maradunk. Ezt az útszakaszt nagyon megszenvedtük, nehezen jutottunk fel a gerincre, de leküzdöttük a nehézségeket. Onnantól viszont már könnyedén, szinte sétaszerűen tudtunk haladni.

Összesen három fő vett részt a túrán. E csekély létszám egyrészt az időpontnak (nagyszombat), másrészt pedig az esős, kedvezőtlen időjárásnak volt köszönhető. Tekintettel arra, hogy a március 02-ai, és 08-ai túrán is eláztunk, több túratársunknak elege lett az esőből, és inkább otthon maradt.

Két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.

A jelzésekkel sok problémánk volt. Már a településen (Kismaroson) belül is elveszítettük egyszer a zöld sávot. Csak rutinból haladtunk tovább, csoda, hogy rátaláltunk. Kereszteződéseknél, elágazásoknál a zöld sáv felfestése végig hiányos volt. A zöld négyzet viszont a teljes útvonalon jól látható, és követhető volt.

Az időjárással nem volt szerencsénk. A táv első felét (a legnehezebb szakaszokat) esőben, nehéz körülmények között tettük meg. A táv második felében viszont már nagyon kellemes időben túrázhattunk. Időnként még a nap is kisütött.

Az útviszonyok – az időjárásnak megfelelően – csúszósak, sárosak voltak. A hegy- és völgymenetekben kemény próbát kellett kiállnunk.

A túra során kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 22.

Molnár Béla

2008. március 15.

Anna-vadászház - 2008. március 15.

2008. március 15-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Pátyi-elágazás – Anna-vadászház – Széna-hegy – Nagykovácsi
Túravezető: Sipos Gyula

Széna téren volt a találkozó, onnan Volán busszal mentünk a Pátyi-elágazásig, ahol a túra kezdődött.
A zöld kereszten indultunk el, amely jelzést az Anna-vadászházig követtük. Ott pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk, és élveztük a kora tavaszi napsütést. Túránkat a zöld sáv jobb oldali (északi) ágán folytattuk. E jelzésről, röviddel a zöld négyzet kiágazása után balra, egy jelzetlen útra tértünk rá. Ezen út jobb oldalán, kb. 6-800 méter megtétele után, egy bekerített erdőrészt találtunk. Mi a kerítés mellett haladtunk úgy, hogy az mindig jobb kezünk felöl legyen. Tehát mikor a kerítés sarkához értünk, jobbra kanyarodtunk. A következő kerítéssarok után szintén jobbra kanyarodtunk, de mindjárt el is hagytuk a kerítést. Balra rátértünk egy ugyancsak jelzetlen útra, amely a Széna-hegyen keresztül a sárga sávig, annak pedig a jobb oldali ága Nagykovácsira vezetett bennünket. Onnan a 63-as busszal jutottunk vissza Budapestre.

Az Anna-vadászházon kívül még két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen erősítettük, frissítettük magunkat. A harmadik pihenőhelyen (amely a sárga sávhoz közeledve, egy tisztáson volt), még a csodálatos napsütést élvezve, a száraz fűben elnyújtózkodva, napozásra is volt lehetőségünk.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak. Térkép alapján, a jelzetlen utakon is jól el lehetett igazodni.

Az időjárás csodálatos volt, egész nap szikrázó napsütésben túrázhattunk. A napnak ereje is volt, egy kicsit meg is kapott bennünket.

Az útviszonyok – az évszakhoz képest – jók voltak. Az előző napok esőzéseinek alig lehetett nyomát találni. Csak néhány helyen kellett a sarat kerülgetni. A jelzetlen utak, ösvények is jól járhatóak voltak.

A túra során több kiránduló családdal, és egy ismert túracsapattal is találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 15.

Molnár Béla

2008. március 8.

Dobogókő - 2008. március 08.

2008. március 08-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő – végig a Téry úton – Dömös
Túravezető: Nagy Imre

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
A piros sáv északi ágán (a Téry úton) indultunk el, amely a túra teljes útvonalán, egészen Dömösig vezetett bennünket. Onnan busszal jöttünk vissza Budapestre, az Árpád-hídi Volán pályaudvarra.
Az útvonalnak a Dobogókő környéki szakaszát a Táltos közösség szépen parkosította, látszik, hogy gondozzák a területet.

Túra közben két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez. A Nőnap alkalmából köszöntöttük a túracsapat hölgy tagjait. Továbbá kiosztásra került a következő túra írásos anyaga is.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás ellentmondásos volt. Az elején, kb. féltávig kellemetlenül hideg, szemerkélő esőben túráztunk. A táv második szakaszát viszont már esőmentes időben tehettük meg, néha még a nap is előbújt.

A túra a 700 méter magas Dobogókőről a Duna szintjéig (Dömösig) vezetett. Végig völgymenetben haladtunk, emelkedő szinte semmi.
Az útviszonyok általában jók voltak. Azonban a meredek lejtőket az eső csúszóssá tette, és ezeken a helyeken vigyázni kellett, hogy el ne essünk.

Szomorú, hogy a teljes útvonalat figyelembe véve, egyetlen túrázóval, kirándulóval sem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 08.

Molnár Béla

2008. március 2.

Dobogókő - 2008. március 02.

2008. március 02-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő környéke – Pilisszentkereszt
Túravezető: Sipos Gyula

A Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
Az eredeti terv szerint a Téry úton (a piros sáv északi ágán) Dömösig mentünk volna. Ennek megfelelően indultunk el, azonban, tekintettel a nagyon barátságtalan időre, (esett az eső, fújt a szél), kb. 1 kilométer megtétele után, többségi javaslatra megálltunk. Visszamentünk Dobogókőre, ahol egy fedett helyen elfogyasztottuk enni-, és innivalónkat, majd új útvonalnak a piros sáv déli ágát választottuk, amely Pilisszentkeresztre vezetett bennünket. Onnan busszal jutottunk vissza Pomázra, majd tovább HÉV-el Budapestre.
Az új túraútvonalnak annyi volt a pozitívuma az előzőhöz képest, hogy rövidebb volt, de az eső ott is esett, és a szél is fújt. Nyirkos, hideg, túrázásra alkalmatlan idő volt. Dobogókő, és a hasonló magasságú hegycsúcsok felhőben voltak.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az útviszonyok, a körülményekhez képest jók voltak, de a borzalmas időjárás mindent tönkre tett. A térdem környékét nem védte semmi az eső ellen, át is ázott a nadrágom.

Meglepett bennünket, hogy a kedvezőtlen idő ellenére is találkoztunk néhány túrázóval, sőt egy nagyobb csoporttal is.

Fényképezni csak a túra vége felé, Pilisszentkereszt közelében tudtam, amikor az eső elállt.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 02.

Molnár Béla

2008. február 23.

Magyarkút - 2008. február 23.

2008. február 23-án a Börzsöny-hegységbe szervezett túrán, és természetbarát találkozón vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Nógrád – Téglás kút – Nagy rét – Bika-rét – Magyarkút – Magyarkút-Verőce
Túravezető: Nagy Imre

Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk (váci átszállással) Nógrádig, ahol a gyalogtúra kezdődött. Mindkét vonaton nagy volt zsúfoltság, a Vác utáni szerelvény elsősorban turistákkal volt tele.
A kék sáv baloldali ágán indultunk el, majd a kék kereszten folytattuk, végül ismét a kék sávra tértünk rá. E jelzés jobboldali ága vezetett el bennünket Magyarkútra, a túra első részének záró helyszínére. Ott (a Fogadó vendéglőben) került sor a Budapest XI. kerületi Természetbarátok téli találkozójára. Közös ebéden vettünk részt, közben a vezetőség – rövid ünnepség keretében – dicséretben részesítette a turistajelzések festésében kiemelkedő munkát végzőket.
A könnyű ebéd (vadpörkölt) elfogyasztása után a túracsapatok nagyobb része (köztük mi is) különböző távú kiegészítő túrákat szervezett. Ennek során a piros sávon elgyalogoltunk a következő vasútállomásra, Magyarkút-Verőcére, hogy ott szálljunk fel a vonatra, amellyel a reggel megismert módon, váci átszállással visszajutottunk Budapestre.

A Magyarkúti hosszú pihenőn kívül, a délelőtti túra során két alkalommal álltunk meg egy kis frissítésre.

A jelzések közül a kék sáv végig jól látható, és követhető volt. A kék kereszt viszont több helyen kopott volt, néhol csak elmosódott foltokat láttunk.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Egész nap 10 fok körüli hőmérséklet volt, így az emelkedőkön hamar megizzadtunk, a meleg felsőruházatot sorra szedtük le magunkról.

Az útviszonyok megtréfáltak bennünket. Hiába volt már több napja (több hete) jó idő, a Börzsöny agyagos talaja még mindig nedves volt. Időnként kilónyi sár került a bakancsunkra. Néhány helyen az erdészeti munkagépek által kivágott, mély keréknyomokkal is meg kellett küzdeni.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. február 23.

Molnár Béla

2008. február 16.

Dobogókő - 2008. február 16.

2008. február 16-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő – Kerek-bükk – Királykút – Király-völgy – Sikárosi-erdészház – Pilisszentlászló
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
A kék sávon kezdtük túránkat, és egy rövid szakasz kivételével (a Sikárosi medencét balról, a kék kereszten kerültük meg) végig e jelzés vezetett bennünket. Közben érintettük a Kerek-bükköt, Királykutat, végig haladtunk a Király-völgyön, elhaladtunk a Sikárosi-erdészház mellett, ahol megnéztük a Lenkó-emlékművet is. Végül az Öregnyílás-völgyön át közelítettük meg Pilisszentlászlót. A túra zárására a Gesztenyés vendéglőben került sor, ahol megmelegedtünk, fogyasztottunk ezt-azt, majd volán busszal jutottunk el Szentendrére, onnan pedig HÉV-vel Budapestre.

Két alkalommal ¬– Királykútnál, és az Ifjúsági tábornál – tartottunk pihenőt (nem hosszút, mert hideg volt, és a szél is nagyon fújt). Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás nagyon barátságtalan volt. Egész nap fagypont alatt maradt a hőmérséklet, és erős szél fújt, ami a hidegérzetet csak fokozta. Mikor Dobogókőre megérkeztünk, hóvihar fogadott bennünket. Jól esett a meleg ruházat, kesztyű nélkül még a kezem is fázott. A kesztyű viszont a fotózásban akadályozott.

Az útviszonyok az évszakhoz képest jók voltak. Az erdei munkagépek ugyan mélyen felvágták az utakat, de, mivel egész nap fagyott, kemény, göröngyös utakon jártunk. Az ösvények talaja viszont végig nagyon jó volt. Az erdei, hegyi patakok mind befagytak.

A kedvezőtlen idő ellenére több kirándulóval, és túrázóval találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. február 16.

Molnár Béla

2008. február 9.

Pátyi-elágazás - 2008. február 09.

2008. február 09-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Pátyi elágazás – Sóderbánya – Tarnai pihenő – Kopasz-erdő – Nagykovácsi
Túravezető: Nagy Imre

Széna téren volt a találkozás, onnan Volán busszal mentünk a Pátyi elágazásig, a túra kezdő helyszínére.
A betonúton visszagyalogoltunk kb. 200 métert, majd betértünk az erdőbe, és egy rövid, jelzetlen útszakasz megtételét követően, a sárga kereszten haladtunk tovább. E jelzésről a zöld háromszög baloldali ágára kanyarodtunk, melyet a Tarnai pihenő érintésével, egészen a piros háromszögig követtünk. A továbbiakban ezen folytattuk utunkat, végül pedig a piros sáv baloldali ága vezetett el bennünket Nagykovácsiba. A túra zárására, a templomhoz közeli Trenbl vendéglőben került sor. Némi fogyasztás után a 63-as busszal visszatértünk Budapestre.

Két alkalommal ¬tartottunk hosszabb pihenőt. Először, még a túra elején egy „vadetető”-nél, másodszor pedig a „szép panorámájú” Tarnai-pihenőnél álltunk meg. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez, valamint kiosztásra került a következő túra írásos anyaga is. A Tarnai pihenőnél még napozásra is volt lehetőségünk.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás csodálatos volt. Egész nap gyönyörű napsütésben túrázhattunk, és a tűző napnak ereje is volt. A túra első felében több, nem túl erős hegymenetet is leküzdöttünk, ezeken a többség alaposan megizzadt. Sorra került le rólunk a melegebb felsőruházat.

Az útviszonyok túrázásra (az évszakhoz képest) nagyon kedvezőek voltak. Többnyire száraz, jól járható utakkal találkoztunk. Egy rövid szakaszt friss erdőirtáson keresztül tettünk meg, ahol a munkagépek mélyen felvágták az utat. Itt sárban, dagonyában jártunk.

Meglepett, hogy a jó idő ellenére kirándulót, túrázót keveset láttunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. február 09.

Molnár Béla

2008. február 2.

Lajos-forrás - 2008. február 02.

2008. február 02-án a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, Lajos-forrás környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Dömörkapu – Lajos-forrás – Kő-hegyi Menedékház – Kéki bánya – Szentendre HÉV végállomás
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Szentendréig, majd tovább Volán busszal Dömörkapuig, a túra kezdő helyszínére.
A túra első szakaszán a zöld-, és a kék kereszten, majd egy rövid jelzetlen útszakaszt követően a zöld háromszögön haladtunk Lajos-forrásig. Onnan a sárga sávot követtük – a Kő-hegyi turistaház érintésével – a sárga keresztig. Ez utóbbi jelzés vezetett el bennünket a Kéki-bányai Volánbusz megállóhoz. A terv szerint a túra itt befejeződik, és busszal mentünk volna Szentendréig. Azonban mikor a megállóba kitűzött menetrendet áttanulmányoztuk, meglepődve tapasztaltuk, hogy busz csak 75 perc múlva jön. Ennyit viszont nem akartunk várni, fagyoskodni. A kollektíva úgy döntött, hogy gyalog megyünk el a Szentendrei HÉV végállomásig. Ez ugyan kb. 3 km-el megnövelte a túra útvonalát, de mindenki vállalta. Elindultunk, és kellemesen kifáradva, de sikeresen célba érkeztünk. Az a busz, amellyel „menetrendszerint” utazhattunk volna, a HÉV állomás előtt kb. 100 méterrel előzött meg bennünket.

Két alkalommal ¬– a Lajos-forrásnál, és a Kő-hegyi menedékháznál – tartottunk jelentősebb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez. A Kő-hegyi menedékháznál a vendéglő is nyitva volt.

A jelzések a túra első két szakaszán jól láthatóak és követhetőek voltak. A Kő-hegyi menedékháztól viszont a sárga sávot többször is keresni kellett. Néha csak rutinból választottunk irányt, csoda, hogy nem vétettük el.

Az időjárásra különösebb panaszunk nem lehetett. Ugyan egész nap felhős volt, de az esőt lényegében megúsztuk, csak a túra vége-felé (mikor a Szentendrei hétvégi telkek között jártunk) kezdett el szemetelni.

Az útviszonyok az évszaknak megfelelően alakultak. Találkoztunk száraz, jól járható útszakaszokkal, és jártunk sárban, dagonyában is. A magasabb részeken éjszaka fagyott, és a napközbeni olvadás hatására sár keletkezett. Néhol a jég, a 8-10 fokos hőmérséklet ellenére, még napközben is megmaradt.

A teljes útvonalat figyelembe véve, kirándulóval, túrázóval alig találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. február 02.

Molnár Béla

2008. január 26.

Erdőalja-út - 2008. január 26.

2008. január 26-án a Budai-hegységbe, Virágos-nyereg környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Erdőalja út – Virágos-nyereg – Csúcs-hegy – Kötők padja –
Alsó-Patak-hegy – Solymár
Túravezető: Nagy Imre

Találkozás a III. kerületi Szentlélek téren volt. Onnan a 137-es busszal mentünk az Erdőalja úti végállomásig, túránk kezdő helyszínére.
A Virágos-nyeregig tartó első túraszakaszon a kék keresztet követtük. Ott balra, a zöld sávra tértünk át, amely a Csúcs-hegyen keresztül a sárga sávig vezetett bennünket. Ez utóbbi jelzésre balra rákanyarodva folytattuk utunkat – érintve a Kötők padját, áthaladva a Szarvas-hegyen – a zöld keresztig, amelyet a zöld sávig követtünk. Túránk befejező szakaszán e jelzés baloldali ágán haladtunk, az Alsó-Patak-hegyen át egészen Solymárig. Közben megnéztük, körbejártuk a szépen felújított Solymári Szarka-várat, sőt fel is mentünk rá.
A túra zárására a Lissy vendéglőben került sor, a 64-es busszal pedig visszajutottunk Budapestre.
Megjegyzem, hogy a Kötők padjánál az erdei asztal, és pad hiányzik, pedig valamikor megvolt.

Két alkalommal ¬– a Virágos-nyergi büfénél, és az Őz-völgy környékén – tartottunk jelentősebb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Az időjárás nagyon kedvező volt, a kellemesen hideg, plusz 1-2 fokos hőmérséklet mellett végig napsütésben túrázhattunk. Az útviszonyokkal is elégedettek lehettünk, többnyire felszáradt (vagy ehhez közeli állapotban lévő) utakon jártunk. Csak a vége felé, a várhoz közeledve találkoztunk sáros, dagonyás, nehezen járható útszakasszal.

Meglepett, hogy a jó idő ellenére kevés kirándulóval, túrázóval találkoztunk. Ez feltehetően annak tudható be, hogy a januárt sokan nem a kirándulás, túrázás havának tekintik.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. január 26.

Molnár Béla

2008. január 19.

Hármashatár-hegy - 2008. január 19.

2008. január 19-én a Budai-hegységbe, Hármashatár-hegy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Fenyőgyöngye
Túravezető: Sipos Gyula

Találkozás a III. kerületi Kolosy téren volt. Onnan a 65-ös busszal jutottunk el a Fenyőgyöngyéig, túránk kiinduló állomásáig.

Az időjárás megtréfált bennünket. A jelzett turistautak jegesek, azaz járhatatlanok voltak, és az eső is esett.
A tervezett útvonal a Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Virágos-nyereg – Nelli-pihenő – Guckler-szikla – Nagy-Farkas-Torok – Fenyőgyöngye volt. Tekintettel a járhatatlan turistautakra, ezt a távot nem mertük vállalni. (Megjegyzem, hogy bakancsra rögzíthető – a jégen is stabil járást biztosító – csúszásgátló csak nálam volt.)
Azonban a nehézségek ellenére sem maradtunk túra nélkül. A Fenyőgyöngyétől – szerencsére – letisztított aszfaltúton is fel lehet jutni a Hármashatár-hegyre. Nem a legideálisabb túraútvonal, de kényszerhelyzetünkben ezt a megoldást választottuk. Sikeresen felértünk a Pilótacentrum környékére, ahol pihenőt tartottunk (találtunk fedett helyet), ettünk-ittunk, és ugyanazon az útvonalon visszamentünk a Fenyőgyöngyéig. Onnan pedig a 65-ös busszal a Kolosy térre.

Az időjárási- és útviszonyok túrázásra alkalmatlanok voltak. Az eső esett, a turistautak pedig balesetveszélyesek voltak. Hiába volt 8-10 C fok meleg, a letaposott, megfagyott hó nagyon nehezen, lassan olvadt.

Ez a túra a január 12-éről, rossz időjárási viszonyok miatt elhalasztott túra pótlása volt. Utólag kiderült, hogy az előző héten jobban járhatóak voltak az utak, mint ma.

A rossz időjárásra fittyet hányva, az aszfaltúton több sportolóval találkoztunk, feltehetően a napi edzésüket tartották azon a környéken.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. január 19.

Molnár Béla

2008. január 12.

Virágos-nyereg - 2008. január 12.

2008. január 12-én a közeli Budai-hegységbe, Virágos-nyereg környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Fenyőgyöngye – Hármashatár-hegy – Virágos-nyereg – Guckler
Károly út – Nelli-pihenő – Guckler-szikla – Nagy-Farkas-torok – Fenyőgyöngye
Túravezető: Sipos Gyula

Találkozás a III. kerületi Kolosy téren volt. Onnan a 65-ös busszal jutottunk el a Fenyőgyöngyéig, túránk kiinduló állomásáig.
A túra első szakaszán a kék sávot követtük a Hármashatár-hegyen, Vihar-hegyen keresztül a Virágos-nyeregig, ott jobbra rátértünk a zöld sávra, azaz visszafordultunk a kék sávval nagyjából párhuzamosan haladó útra. E jelzés, amely a térképeken Guckler Károly útként van feltüntetve, elvezetett bennünket a Nelli-pihenő, és Guckler-szikla érintésével a Nagy-Farkas-torokig. Onnan a zöld kereszt jobb oldali ágán haladtunk tovább a Tábor-hegyen keresztül a kék sávig, amelyet reggel már megismertünk. E jelzés baloldali ágán visszajutottunk a Fenyőgyöngyéhez, a 65-ös busszal pedig a Kolosy térre.

Két alkalommal ¬– a Hármashatár-hegyen, és a Virágos-nyergi büfénél – tartottunk jelentősebb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

Ezt a túrát a szervező Sipos Gyula – többségi javaslatra – kedvezőtlen időjárási, és útviszonyokra való hivatkozással, egy héttel, azaz január 19-ére halasztotta. Erről 10-én (csütörtökön) értesítette a túracsapat tagjait. Azonban 11-én (pénteken) néhány bátrabb tagnak szólt, hogy mégis csak menjünk ki a szabadba, és nézzük meg, mennyire járhatóak az utak. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, ugyanis végig mentünk a tervezett útvonalon, és azt különösebb nehézség nélkül tettük meg. A Virágos-nyeregig vezető útszakaszon voltak csúszós részek, de könnyen túljutottunk rajta. A visszafelé úton pedig már-már könnyed sétának tűnt a gyaloglás.
Az indulásnál feltettem a bakancsomra a csúszásgátlót, de kb. 500 méter után levettem, mert nem volt rá szükség.
A hegyek északi, és keleti oldalain, még jelentős havat találtunk, valamint a fák ágain is megmaradt a hó és zúzmara. Itt az olvadást (ellentétben a déli, és nyugati oldallal) alig lehetett észrevenni.

Az időjárás kiváló volt, szinte az egész túra alatt gyönyörű napsütésben volt részünk, csak a vége felé kezdődött egy kis felhősödés.

A túra útvonalán igen nagy forgalom volt. A Fenyőgyöngye környékén több sportolóval, a Guckler Károly úton pedig sok túrázóval (köztük családokkal is) találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. január 12.

Molnár Béla

2008. január 5.

Budavári séta - 2008. január 05.

2008. január 05-én a Budai Várhegyre terveztünk múzeumlátogatással egybekötött sétát.
A program szervezője/vezetője: Sipos Gyula

A Moszkva téri Metró kijáratnál volt a találkozó, onnan a Vár-busszal mentünk fel a Dísz térig, ahol a séta szervezője, Sipos Gyula túratársunk rövid ismertetőt tartott a Vár-hegy történetéből.
Ezt követően, elsőként a Budapesti Történeti Múzeumot vettük célba, ahol megnéztük az állandó kiállításokat, majd rövid sétát tettünk a Budavári palota, és a Halász-bástya környékén. Utána betértünk az Arany Sas Patikamúzeumba, valamint a Telefónia Múzeumot is megtekintettük. Ez utóbbiban szakszerű tárlatvezetést is kaptunk, közérthető nyelven.
Végül pedig a Budavári Labirintust jártuk végig, de ezt már csak 12-en vállaltuk, mert 8-an a Telefónia Múzeumból hazafelé vették az irányt.
Terveztük, hogy a Nemzeti Galériát is megtekintjük, de erre időhiány miatt nem került sor. Több napra lenne szükség ahhoz, hogy a Várhegyen, és környékén minden látnivalót meg tudjunk nézni.

A Budapesti Történeti Múzeumban, és az Arany Sas Patikamúzeumban fizetés ellenében lehetett fotózni, a többi helyen ez ingyenes volt.

Egész nap kemény hideg volt, a szabadtéri séták során bizony fáztunk. (Furcsa ezt mondani egy túrázónak, aki időjárástól függetlenül járja az erdőt, de most egy kicsit gyengébben öltözködtünk.) Az viszont kedvező volt, hogy csapadékmentes napot fogtunk ki.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. január 05.

Molnár Béla