2010. október 30.

Normafa-Budaörs - 2010. október 30.

2010. október 30-án a Budai hegységbe, Budakeszi és Budaörs környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Normafa - Makkosmária - Farkas-hegyi (volt) repülőtér - Sorrento - Budaörs
Túravezető: Sipos Gyula

A Moszkva téri Metró kijáratnál volt a találkozó, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több turistacsoport is gyülekezett. Onnan a 90-es busszal jutottunk el a Normafához, ahol kezdődött a gyalogtúra.
A zöld kereszten leballagtunk a makkosmáriai kegyhelyig, ahol tűzrakás, szalonnasütés következett. A pihenő végén - a közelgő halottak napja alkalmából - gyertyát gyújtottunk az elhunyt természetjárók emlékére, majd folytattuk a túrát a kiírás szerint. Megkerestük a sárga jelzést (a zöld kereszten kb. 300 métert visszamentünk), és annak nyugati ágán haladtunk tovább. Közben a jelzésünkhöz, jobbról becsatlakozott a piros sáv, a sárga pedig jobbra lekanyarodott. Mi a piroson maradtunk tovább, és kb. 300 méter megtétele után elértünk egy jelzetlen aszfalt utat, ezt követően ennek jobboldali ágán haladtunk a Farkas-hegyi (volt) repülőtér épületéig. Ott jobbra fordultunk egy jelzetlen erdei útra, majd amint a volt hangár épületét balra elhagytuk, megláttuk a Sorrentót jelző kis táblát. Végig haladtunk a zegzugos, jelzetlen, kevésbé kitaposott, kevesek által járt ösvényen, és máris az ismert szikláknál találtuk magunkat. Ott pár percre megálltunk, tartottunk egy rövid pihenőt, majd tovább követtük a sárga sávot. Amint elértük a sárga keresztet, arra tértünk rá, és e jelzés levezetett bennünket Budaörsre, ahol a túra végállomása volt. A 240-es busszal tértünk vissza Budapestre.

A túra során két alkalommal tartottunk pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszokra.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak. A jelzetlen utaknál is - ahol csak a térképre voltunk hagyatkozva - jól el tudtunk igazodni.

A megtett távolság kb. 7-8 kilométer volt, említésre érdemes szintkülönbség nélkül. Az erősségét tekintve könnyű túra volt.

Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt, és az útviszonyok is jók voltak.
 
Makkosmárián volt egy kis forgalom, ettől eltekintve a túra útvonalán kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 30.

Molnár Béla

2010. október 24.

Nagykovácsi-Nagykovácsi - 2010. október 24.


2010. október 24-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi - Fehér út - Széna-hegy - Cseresznyés-völgy -
Anna-vadászház - Nagykovácsi
Túravezető: Sipos Gyula

Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több turistacsoport is gyülekezett. Onnan a 61-es villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, a túra kezdő helyszínére.
A településen belül a sárga sávon indultunk el, az erdőbe érve a Fehér úton (a sárga sávon) haladtunk, majd a Széna-hegy magasságában balra, egy jelzetlen útra tértünk rá. Nagyjából nyugati irányba (Telki felé) tartottunk, amikor, kb. 1,5 kilométer megtétele után, az Ilona-lakot keresve, jobbra lekanyarodtunk egy ugyancsak jelzetlen útra. Azonban, ahogy az előző években már két alkalommal nem találtuk meg, úgy most sem, fel is adtuk a keresést, de jövőre újra jövünk. Egy - a fenyőfáktól tarvágással megtisztított gerincen - pihenőt tartottunk, megebédeltünk. Majd a túrakiírás szerinti második helyszínünk (Anna-vadászház) felé indultunk el. Ezt a helyet sikeresen megtaláltuk, ott ismét pihenőt tartottunk, majd visszaindultunk Nagykovácsi felé, ahonnan a reggel megismert járatokkal jutottunk vissza a Moszkva térre. 

A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, említésre érdemes szintkülönbség nélkül. Az erősséget tekintve könnyű túra volt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt, ugyan szinte egész nap felhős volt, de az esőt megúsztuk. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.

A jelzések (mert néha jelzett úton is haladtunk) jól láthatóak és követhetőek voltak. De a jelzetlen utakon, amikor csak a térkép vezetett volna bennünket, gondjaink voltak, az Ilona-lakot most sem tudtuk megtalálni.

A túra útvonala nagyon csendes volt, kirándulóval, túrázóval alig találkoztunk, két lovassal viszont igen.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 24.

Molnár Béla

2010. október 23.

Dobogókő - Pilisszentkereszt - 2010. októben 23.

2010. október 23-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Dobogókő - Hosszú-hegy - Peres-hegy - Kopasz-hegy - Szent-kút - Pilisszentkereszt
Túravezető: Nagy Imre

Találkozás a Batthyány téren volt, onnan hévvel mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőig, ahol a gyalogtúra kezdődött.
A kezdetben együtt futó piros/sárga sávon indultunk el, amely jelzések a Peres-hegyig vezettek bennünket. Itt a csoport ketté vált, hárman könnyített útvonalon, az ott elkanyarodó piroson leballagtak Pilisszentkeresztre, a csapat többi tagja (velem együtt) hosszabb útvonalon, a sárga sáv, sárga kereszt jelzéseken - a Kopasz-hegy és a Szent-kút érintésével - jutott el Pilisszentkeresztre, ahol a túra befejeződött.
A pomázi busz nem sokkal érkezésünk előtt ment el, így kb. 40 percünk volt a Felső kocsmára, ahol a rövidebb utat választók már vártak bennünket. Végül a reggel megismert módon, busszal és hévvel szerencsésen visszaérkeztünk Budapestre.

A túrát Dobogókőn pihenővel kezdtük, gondolván, hogy a hozott ételt-italt ne kelljen tovább cipelni. Ezen kívül még, a hosszabb utat választó csoport tagjai, a Kopasz-hegynél tartottunk rövid pihenőt, ahol elfogyasztottuk, ami Dobogókőn megmaradt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Szép, túlnyomóan napsütéses időt fogtunk ki. Az útviszonyok mindenhol jók voltak. A Kopasz-hegy és a Szent-kút között, kb. 1 kilométeres távon, szurdok-szerű útvonalon haladtunk, amely nagyon köves volt, de szerencsésen túljutottunk azon is.

A jelzések (végig turistajelzések vezettek bennünket) a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.

A 700 méter magasan lévő Dobogókőről gyakorlatilag végig lefelé vezetett az útvonal. Csak a Peres-hegy után volt egy rövid emelkedő. Véleményem szerint könnyen teljesíthető, egyszerű túra volt, a köves útszakaszon vigyázni kellett.

Dobogókőn és a Szent-kútnál volt nagyobb forgalom, egyébként csendes útvonalon haladtunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2010. október 23.   

Molnár Béla

2010. október 16.

Pákozd - Sukoró - 2010. október 16.

2010. október 16-án a Velencei-hegységbe, az Ingókövek környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt - a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Pákozd (Szövetkezeti vendéglő) - Bella-tó - Ingókövek - Bodza-völgy - Angelika-forrás - Sukoró (Zsuzsi presszó)
Túravezető: Sipos Gyula

A Népligeti Volán pályaudvaron volt a találkozó, onnan busszal jutottunk el Pákozdra, a Szövetkezeti vendéglő megállóig, túránk kezdő helyszínére.

Zöld kereszten indultunk el, amely, kezdetben a település szélén, a Bella-patakkal párhuzamosan haladt, majd röviddel a Bella-tó elhagyása után, a terv szerint jobbra becsatlakoztunk volna a zöld sávba, amely - vége felé a piros kereszttel együtt - az ingókövekig vezetett (volna) bennünket. Szóval ez volt a terv, azonban mi a zöld keresztről a zöld sávra történő áttérést elkavartuk. A talált (felfestett) jelzések nem stimmeltek a térképeinkkel, mi pedig felületesen néztük meg az útelágazásokat. Emiatt, számunkra teljesen ismeretlen útvonalon, kb. 800-1000 méteres kerülővel jutottunk el az Ingókövekig, ahova velünk egyidőben érkezett, Pátka felől, egy nagyobb túracsapat is. Mi a legelső sziklacsoportnál megálltunk, és rövid pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk.
A továbbindulásunk után derült ki, hogy az eltévelyedésünk valami pozitívumot is eredményezett, ugyanis rövid séta után, az Ingóköveknek egy olyan csoportja (Pogány-kő?) került utunkba, amilyent eddig még nem láttunk. Ettől a csodálatos szikla együttestől ismét - de most tudatosan - ismeretlen úton indultunk el, egy romantikus hegyoldali ösvényen araszoltunk lefelé, egy völgy alsó pontjára. Onnan rátaláltunk a zöld sávra, majd tovább haladva a piros keresztre, végül pedig a piros sávra tértünk rá, és ez utóbbi jelzés az Angelika forrásig vezetett bennünket. A forrás vízhozama – ottjártunk idején – az elmúlt években tapasztaltaknál egy kicsit bővebb volt, de inni most sem lehetett belőle. Ott is tartottunk egy rövid pihenőt, ismételten ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a túra befejező szakaszához.
A forrástól, a zöld sávon indultunk el, és e jelzést Sukoróig, a Zsuzsi presszóig követtük, ahol túránk befejeződött. Ott (némi szomjoltás után) buszra szálltunk, amely járattal eljutottunk a Kápolnásnyéki vasútállomásra, onnan pedig vonattal Budapestre.

A túra útvonala nagyon szép környezetben, völgyekben, ösvényeken, fennsíkokon vezetett, és az Ingóköveknek, egy számunkra új csoportját is megcsodáltuk.  

A jelzések közül már az indulás után meggyűlt a bajunk a zöld kereszttel, és a zöld sávval, ezeknél el is tévesztettük az utat. A többi jelzés jól látható és követhető volt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt, a szabadban töltött idő nagy részében még a napsütést is élvezhettük. Az útviszonyok jók voltak. 

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 16.

Molnár Béla

2010. október 15.

Laktanya utca - 2010. október 15.


2010. október 15-én, a BM Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által szervezett, ünnepséggel egybekötött nyugdíjas találkozón vettem részt.

A Laktanya utcai objektum ebédlőjében megtartott rendezvényen, amelynek hagyománya több éves múltra tekint vissza, szép számmal megjelentünk.

Egy sajnálatos esemény miatt a tanintézet vezetősége nem tudott teljes létszámmal megtisztelni bennünket, mert közülük többen a Devecser környéki, katasztrófa sújtotta területre vannak vezényelve, nekik ott kell helytállniuk.

Az Oktatási Központ igazgató-helyettese nyitotta meg az ünnepséget, és köszöntötte a megjelenteket. Rövid tájékoztatást adott az elmúlt egy év szervezeti, és személyi változásairól (volt bőven), az iskola működési feltételeinek alakulásáról. Ezt követően a személyügyi vezető méltatta a nyugdíjas találkozót, és köszöntötte a legidősebb nyugdíjasainkat, külön kiemelve, a megjelent, és láthatólag jó egészségnek örvendő, 96 éves Pető Józsi bácsit is.

A Tűzoltó Zenekar is eljátszott néhány számot a tiszteletünkre. Ezt követően pedig finom ebédre láttak vendégül bennünket. Megjegyzem, hogy a konyhai dolgozók, miként az elmúlt években is, úgy most is jó munkát végeztek.

Ebéd után kötetlen beszélgetéssel, a volt munkatársak nosztalgiázásával folytatódott a találkozó.

Ahogy múlt az idő, egyre többen szedelőzködtek, készültek eltávozni. Késő délután, kb. öt óra tájban pedig vége is lett a rendezvénynek.

Egy kellemes hangulatú, jól szervezett nyugdíjas találkozón vettem részt, ahol jól éreztem magam. Többször elhangzott a „mi van veled”, „mit csinálsz” kérdés. Egy kicsit újra megismertük a régi munkatársaink életét, és annak változásait is.

Az ünnepségen sokat fotóztam, és az ott felvett digitális képeket feltöltöttem az Internetre, melyek a honlapokról - itt és itt - elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 15.

Molnár Béla

2010. október 9.

Budakeszi - Vadaspark - 2010. október 09.


2010. október 09-én a Budai-hegységbe szervezett túrán, egyben a Röck Vasas Természetjárók jubileumi találkozóján vettem részt.
 
A túra teljesített útvonala: Korányi Szanatórium - Csacsi-rét - Szilfa-tisztás - Budakeszi Vadaspark - Szilfa-tisztás - Csacsi-rét - Korányi Szanatórium - Szépjuhászné - Kis-Hárshegyi-kilátó - Hűvösvölgy
A program szervezője: Nagy Imre, túravezető: Kecskeméti László

Reggeli találkozónk helyszínétől (Moszkva térről) a 22-es busszal jutottunk el a Korányi Szanatóriumig, ahol a gyalogtúránk kezdődött. A sárga kereszten indultunk el, és e jelzést követtük a Budakeszi Vadasparkig. Itt került megrendezésre a Röck Vasas Természetjárók 60 éves, jubileumi találkozója. A csapat egy része, akik a rendezvény előkészítésén dolgoztak, már korán reggel kiérkezett, és kiválasztottak egy olyan, viszonylag zárt helyet, ami megfelelt a több mint 50 fős rendezvény megtartására (van tűzrakóhely a bográcsozáshoz, és az elkészített gulyást el is lehet fogyasztani). 

A rendezvény zártkörű volt, csak meghívottak vehettek részt, elsősorban azok, akik az elmúlt 60 évben valamilyen kapcsolatba kerültek a Szakosztállyal. 
A szakosztályvezető - Nagy Imre - rövid megnyitójával kezdődött az ünnepség, majd a XI. kerületi Természetbarát Szakbizottság vezetője, Hattyárné Hidas Zsuzsa köszöntötte a szakosztályt, és méltatta az eltelt időszakban végzett munkát. A szakosztály vezetőjét, Nagy Imrét pedig mi, a túracsapat tagjai köszöntöttük a jubileum alkalmából, szerény emléktárggyal. Ezt követően kötetlen beszélgetéssel, a régen látott ismerősök nosztalgiázásával folytatódott a rendezvény. Közben elfogyasztottuk a gulyást, amely a nagy létszám miatt két bográcsban készült, megittuk a meginni valót, majd szedelőzködni kezdett a társaság. A csoport egy része hazafelé vette az irányt, egy másik része pedig (köztük én is) további túrára indult, azaz megkezdtük a program második szakaszát.

A reggel megismert útvonalon (sárga kereszten) visszamentünk a Korányi Szanatóriumig, majd tovább e jelzésen, és mikor az elkanyarodott, a piros kereszt vezetett bennünket a Szépjuhásznéig. Ott a Hárs-hegy dél-nyugati oldalán haladó zöld körúton, és a sárga sávon haladva jutottunk el Hűvösvölgybe, túránk végállomására. Közben, egy rövid kitérővel megnéztük a Kis-Hárshegyi-kilátót, amelyre fel is mentünk, és gyönyörködtünk a szép kilátásban.
A 61-es villamossal tértünk vissza a városba.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak.

A túra során (a Vadasparkon kívül) a Kis-Hárshegyi-kilátónál tartottunk pihenőt, ahol erőt gyűjtöttünk a további túraszakasz leküzdéséhez, és elfogyasztottunk egy üveg bort is.  

Az időjárás kiváló volt, a hűvös reggelt követően - ahogy kisütött a nap - kellemesen meleg, szép, felhőmentes, őszi időben volt részünk. Az útviszonyok, hála a napok óta tartó száraz időnek, ideálisak voltak.

A szép, napos idő sok embert kicsábított a szabadba. A Szilfa-tisztás, és a Vadaspark is tele volt piknikező családokkal, baráti társaságokkal. Továbbá a Kis-Hárshegyi kilátónál is nagy volt a forgalom. A Vadasparkban az állatok világnapját is ma tartották (amelynek egyébként október 04-én van a napja), és ez igen sok gyerekes családot odacsábított.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 09.

Molnár Béla

2010. október 2.

Két-bükkfa-nyereg - Pilisszentkereszt - 2010. október 02.

2010. október 02-án a Pilis-hegységbe szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Két-bükkfa-nyereg - Hunfalvy út - Pilis nyugati oldala - Grófi út - Pilisszentkereszt
Túravezető: Sipos Gyula

Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el (Békásmegyertől HÉV-pótló busszal) mentünk Pomázig, majd tovább Volán járattal Két-bükkfa-nyeregig, a túra kezdő helyszínére.
Zöld kereszten indultunk el, végig a Hunfalvy úton, majd rátértünk a zöld sávra. E jelzést követtük a túránk nagy részén, a Pilis nyugati oldalán, a Grófi úton, egészen a Magas-hegyig. Ott pedig a piros sávot választottuk, amely elvezetett bennünket Pilisszentkeresztre, ahol a túránk véget ért.
A reggel megismert (Volán, HÉV-pótló, majd HÉV) járatokkal tértünk vissza Budapestre.

Ezt a túrakiírást a Sétafika túraportálra is feltettük. Ennek tudható be, hogy több új túrázót is köszönthettünk a csapatban.

A túra útvonala nagyon szép környezetben vezetett. A Pilis oldalában a környező települések, és hegyek irányába csodás panoráma tárult elénk, azonban nagyon párás volt a levegő, így ebből nem sokat élveztünk. Ez a készített fényképek élességén is meglátszik.

Három alkalommal tartottunk pihenőt, amit kalóriapótlásra, és erőgyűjtésre használtunk föl.
 
A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak. A Simon halála környékén volt egy kis zavar a zöld sáv folytatásában, de sikeresen megoldottuk a félreértést.

Az időjárás túrázásra megfelelő volt, a párás, ködös idő ugyan kitartott egész nap, de az esőt megúsztuk. Az utak szárazak, jól járhatóak voltak. A Grófi út egy része nagyon köves volt, melyen emiatt nehezen tudtunk haladni, de bokaerősítésre kiválóan megfelelt. Az évszakhoz képest hűvös volt, még hegymenetben sem tudtunk kimelegedni, a pihenők alatt pedig, mikor nem mozogtunk, bizony még fáztunk is.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 02.

Molnár Béla