2008. március 29-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe, Hegytető környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Hegytető – Szarvas-szérű – Pap-rét – Pálóczki-rét – Zánkói-rét – Vértes-mező – Kis-Bükk-tető – Tahi
Túravezető: Sipos Gyula
Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Szentendréig, majd tovább Volán busszal Hegytető megállóig, a túra kezdő helyszínére.
A túrát a piros körúton kezdtük, és e jelzést a Szarvas-szérűig követtük. Onnantól, az együttfutó kék- és piros sáv jobb oldali ágán haladtunk tovább, érintve a Pap-rétet, és a Pálóczki-rétet, ezután a kék balra elkanyarodott, mi tovább mentünk a piroson. Elhagytuk a Zánkói-rétet, majd a Vértes-mezőtől a jelzésünkhöz a zöld sáv is csatlakozott, és e kettős jelzést a Kis-Bükk-tetőig követtük. Ott balra rátértünk a sárga sávra, amely kacskaringós szerpentinen Tahiig vezetett bennünket. Volán busszal pedig visszajutottunk Budapestre.
Három alkalommal tartottunk jelentősebb pihenőt, az elsőt mindjárt Hegytetőnél, a másodikat a Zánkói-réten, a harmadikat pedig Tahihoz közeledve, egy tisztáson. Mindhárom helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.
A jelzések a túra teljes vonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az időjárásra különösebb panaszunk nem lehetett. Az esőt – a felhős idő ellenére – lényegében megúsztuk, csak a túra vége-felé esett pár csepp, de az esőkabátot nem kellett elővenni.
Az útviszonyok az évszaknak megfelelően alakultak. Néhány helyen sáros, csúszós volt, de többnyire jól járható utakkal találkoztunk. A Szarvas-szérű környékén még hófoltos helyek is voltak.
A túra során több kiránduló családdal, és nagy létszámú túracsapatokkal is találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 29.
Molnár Béla
2008. március 29.
2008. március 22.
Kismaros - 2008. március 22.
2008. március 22-én a Börzsöny-hegységbe, Kismaros környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Kismaros – Nagy-Morgó – Gál-hegy – Száraz-fák – Szent-Gál-föld –
Só-hegy – Kismaros
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)
Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk Kismarosig, ahol a túra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd a zöld négyzet baloldali ágán folytattuk, amely jelzés visszavezetett bennünket a Kismarosi vasútállomásra.
Kezdetben a zöld sáv együtt haladt a sárga sávval, és az Erdei kisvasút vonalával. Mikor a zöld sáv – még a településen belül – elkanyarodott balra (nyugat felé), egy erős kaptatót kellett leküzdenünk. Később, kb. 500 méter megtétele után, jelzésünk egy magasfeszültségű elektromos vezeték vonalán haladt, ahol szintén komoly emelkedő várt ránk. Ezen útszakasz – az eső miatt – nagyon csúszós volt. Mi úgy próbáltuk az előrehaladásunkat megkönnyíteni, hogy bementünk az erdőbe a fák közé, és az avaron (a kijelölt úttól kb. 10 méterre) haladtunk. E megoldás az elején jó is volt, csak később jöttünk rá, hogy nem tudunk visszatérni az igazi útra, az emelkedő tetejéig a fák között kell maradni. A bajt csak fokozta, hogy az emelkedő felső részén, az erdőben nehezebb volt az előrehaladás, mintha a rendes úton maradunk. Ezt az útszakaszt nagyon megszenvedtük, nehezen jutottunk fel a gerincre, de leküzdöttük a nehézségeket. Onnantól viszont már könnyedén, szinte sétaszerűen tudtunk haladni.
Összesen három fő vett részt a túrán. E csekély létszám egyrészt az időpontnak (nagyszombat), másrészt pedig az esős, kedvezőtlen időjárásnak volt köszönhető. Tekintettel arra, hogy a március 02-ai, és 08-ai túrán is eláztunk, több túratársunknak elege lett az esőből, és inkább otthon maradt.
Két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.
A jelzésekkel sok problémánk volt. Már a településen (Kismaroson) belül is elveszítettük egyszer a zöld sávot. Csak rutinból haladtunk tovább, csoda, hogy rátaláltunk. Kereszteződéseknél, elágazásoknál a zöld sáv felfestése végig hiányos volt. A zöld négyzet viszont a teljes útvonalon jól látható, és követhető volt.
Az időjárással nem volt szerencsénk. A táv első felét (a legnehezebb szakaszokat) esőben, nehéz körülmények között tettük meg. A táv második felében viszont már nagyon kellemes időben túrázhattunk. Időnként még a nap is kisütött.
Az útviszonyok – az időjárásnak megfelelően – csúszósak, sárosak voltak. A hegy- és völgymenetekben kemény próbát kellett kiállnunk.
A túra során kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 22.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Kismaros – Nagy-Morgó – Gál-hegy – Száraz-fák – Szent-Gál-föld –
Só-hegy – Kismaros
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)
Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk Kismarosig, ahol a túra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd a zöld négyzet baloldali ágán folytattuk, amely jelzés visszavezetett bennünket a Kismarosi vasútállomásra.
Kezdetben a zöld sáv együtt haladt a sárga sávval, és az Erdei kisvasút vonalával. Mikor a zöld sáv – még a településen belül – elkanyarodott balra (nyugat felé), egy erős kaptatót kellett leküzdenünk. Később, kb. 500 méter megtétele után, jelzésünk egy magasfeszültségű elektromos vezeték vonalán haladt, ahol szintén komoly emelkedő várt ránk. Ezen útszakasz – az eső miatt – nagyon csúszós volt. Mi úgy próbáltuk az előrehaladásunkat megkönnyíteni, hogy bementünk az erdőbe a fák közé, és az avaron (a kijelölt úttól kb. 10 méterre) haladtunk. E megoldás az elején jó is volt, csak később jöttünk rá, hogy nem tudunk visszatérni az igazi útra, az emelkedő tetejéig a fák között kell maradni. A bajt csak fokozta, hogy az emelkedő felső részén, az erdőben nehezebb volt az előrehaladás, mintha a rendes úton maradunk. Ezt az útszakaszt nagyon megszenvedtük, nehezen jutottunk fel a gerincre, de leküzdöttük a nehézségeket. Onnantól viszont már könnyedén, szinte sétaszerűen tudtunk haladni.
Összesen három fő vett részt a túrán. E csekély létszám egyrészt az időpontnak (nagyszombat), másrészt pedig az esős, kedvezőtlen időjárásnak volt köszönhető. Tekintettel arra, hogy a március 02-ai, és 08-ai túrán is eláztunk, több túratársunknak elege lett az esőből, és inkább otthon maradt.
Két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.
A jelzésekkel sok problémánk volt. Már a településen (Kismaroson) belül is elveszítettük egyszer a zöld sávot. Csak rutinból haladtunk tovább, csoda, hogy rátaláltunk. Kereszteződéseknél, elágazásoknál a zöld sáv felfestése végig hiányos volt. A zöld négyzet viszont a teljes útvonalon jól látható, és követhető volt.
Az időjárással nem volt szerencsénk. A táv első felét (a legnehezebb szakaszokat) esőben, nehéz körülmények között tettük meg. A táv második felében viszont már nagyon kellemes időben túrázhattunk. Időnként még a nap is kisütött.
Az útviszonyok – az időjárásnak megfelelően – csúszósak, sárosak voltak. A hegy- és völgymenetekben kemény próbát kellett kiállnunk.
A túra során kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 22.
Molnár Béla
2008. március 15.
Anna-vadászház - 2008. március 15.
2008. március 15-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Pátyi-elágazás – Anna-vadászház – Széna-hegy – Nagykovácsi
Túravezető: Sipos Gyula
Széna téren volt a találkozó, onnan Volán busszal mentünk a Pátyi-elágazásig, ahol a túra kezdődött.
A zöld kereszten indultunk el, amely jelzést az Anna-vadászházig követtük. Ott pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk, és élveztük a kora tavaszi napsütést. Túránkat a zöld sáv jobb oldali (északi) ágán folytattuk. E jelzésről, röviddel a zöld négyzet kiágazása után balra, egy jelzetlen útra tértünk rá. Ezen út jobb oldalán, kb. 6-800 méter megtétele után, egy bekerített erdőrészt találtunk. Mi a kerítés mellett haladtunk úgy, hogy az mindig jobb kezünk felöl legyen. Tehát mikor a kerítés sarkához értünk, jobbra kanyarodtunk. A következő kerítéssarok után szintén jobbra kanyarodtunk, de mindjárt el is hagytuk a kerítést. Balra rátértünk egy ugyancsak jelzetlen útra, amely a Széna-hegyen keresztül a sárga sávig, annak pedig a jobb oldali ága Nagykovácsira vezetett bennünket. Onnan a 63-as busszal jutottunk vissza Budapestre.
Az Anna-vadászházon kívül még két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen erősítettük, frissítettük magunkat. A harmadik pihenőhelyen (amely a sárga sávhoz közeledve, egy tisztáson volt), még a csodálatos napsütést élvezve, a száraz fűben elnyújtózkodva, napozásra is volt lehetőségünk.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak. Térkép alapján, a jelzetlen utakon is jól el lehetett igazodni.
Az időjárás csodálatos volt, egész nap szikrázó napsütésben túrázhattunk. A napnak ereje is volt, egy kicsit meg is kapott bennünket.
Az útviszonyok – az évszakhoz képest – jók voltak. Az előző napok esőzéseinek alig lehetett nyomát találni. Csak néhány helyen kellett a sarat kerülgetni. A jelzetlen utak, ösvények is jól járhatóak voltak.
A túra során több kiránduló családdal, és egy ismert túracsapattal is találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 15.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Pátyi-elágazás – Anna-vadászház – Széna-hegy – Nagykovácsi
Túravezető: Sipos Gyula
Széna téren volt a találkozó, onnan Volán busszal mentünk a Pátyi-elágazásig, ahol a túra kezdődött.
A zöld kereszten indultunk el, amely jelzést az Anna-vadászházig követtük. Ott pihenőt tartottunk, ettünk-ittunk, és élveztük a kora tavaszi napsütést. Túránkat a zöld sáv jobb oldali (északi) ágán folytattuk. E jelzésről, röviddel a zöld négyzet kiágazása után balra, egy jelzetlen útra tértünk rá. Ezen út jobb oldalán, kb. 6-800 méter megtétele után, egy bekerített erdőrészt találtunk. Mi a kerítés mellett haladtunk úgy, hogy az mindig jobb kezünk felöl legyen. Tehát mikor a kerítés sarkához értünk, jobbra kanyarodtunk. A következő kerítéssarok után szintén jobbra kanyarodtunk, de mindjárt el is hagytuk a kerítést. Balra rátértünk egy ugyancsak jelzetlen útra, amely a Széna-hegyen keresztül a sárga sávig, annak pedig a jobb oldali ága Nagykovácsira vezetett bennünket. Onnan a 63-as busszal jutottunk vissza Budapestre.
Az Anna-vadászházon kívül még két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen erősítettük, frissítettük magunkat. A harmadik pihenőhelyen (amely a sárga sávhoz közeledve, egy tisztáson volt), még a csodálatos napsütést élvezve, a száraz fűben elnyújtózkodva, napozásra is volt lehetőségünk.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak. Térkép alapján, a jelzetlen utakon is jól el lehetett igazodni.
Az időjárás csodálatos volt, egész nap szikrázó napsütésben túrázhattunk. A napnak ereje is volt, egy kicsit meg is kapott bennünket.
Az útviszonyok – az évszakhoz képest – jók voltak. Az előző napok esőzéseinek alig lehetett nyomát találni. Csak néhány helyen kellett a sarat kerülgetni. A jelzetlen utak, ösvények is jól járhatóak voltak.
A túra során több kiránduló családdal, és egy ismert túracsapattal is találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 15.
Molnár Béla
2008. március 8.
Dobogókő - 2008. március 08.
2008. március 08-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Dobogókő – végig a Téry úton – Dömös
Túravezető: Nagy Imre
Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
A piros sáv északi ágán (a Téry úton) indultunk el, amely a túra teljes útvonalán, egészen Dömösig vezetett bennünket. Onnan busszal jöttünk vissza Budapestre, az Árpád-hídi Volán pályaudvarra.
Az útvonalnak a Dobogókő környéki szakaszát a Táltos közösség szépen parkosította, látszik, hogy gondozzák a területet.
Túra közben két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez. A Nőnap alkalmából köszöntöttük a túracsapat hölgy tagjait. Továbbá kiosztásra került a következő túra írásos anyaga is.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az időjárás ellentmondásos volt. Az elején, kb. féltávig kellemetlenül hideg, szemerkélő esőben túráztunk. A táv második szakaszát viszont már esőmentes időben tehettük meg, néha még a nap is előbújt.
A túra a 700 méter magas Dobogókőről a Duna szintjéig (Dömösig) vezetett. Végig völgymenetben haladtunk, emelkedő szinte semmi.
Az útviszonyok általában jók voltak. Azonban a meredek lejtőket az eső csúszóssá tette, és ezeken a helyeken vigyázni kellett, hogy el ne essünk.
Szomorú, hogy a teljes útvonalat figyelembe véve, egyetlen túrázóval, kirándulóval sem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 08.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Dobogókő – végig a Téry úton – Dömös
Túravezető: Nagy Imre
Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
A piros sáv északi ágán (a Téry úton) indultunk el, amely a túra teljes útvonalán, egészen Dömösig vezetett bennünket. Onnan busszal jöttünk vissza Budapestre, az Árpád-hídi Volán pályaudvarra.
Az útvonalnak a Dobogókő környéki szakaszát a Táltos közösség szépen parkosította, látszik, hogy gondozzák a területet.
Túra közben két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez. A Nőnap alkalmából köszöntöttük a túracsapat hölgy tagjait. Továbbá kiosztásra került a következő túra írásos anyaga is.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az időjárás ellentmondásos volt. Az elején, kb. féltávig kellemetlenül hideg, szemerkélő esőben túráztunk. A táv második szakaszát viszont már esőmentes időben tehettük meg, néha még a nap is előbújt.
A túra a 700 méter magas Dobogókőről a Duna szintjéig (Dömösig) vezetett. Végig völgymenetben haladtunk, emelkedő szinte semmi.
Az útviszonyok általában jók voltak. Azonban a meredek lejtőket az eső csúszóssá tette, és ezeken a helyeken vigyázni kellett, hogy el ne essünk.
Szomorú, hogy a teljes útvonalat figyelembe véve, egyetlen túrázóval, kirándulóval sem találkoztunk.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 08.
Molnár Béla
2008. március 2.
Dobogókő - 2008. március 02.
2008. március 02-án a Pilis-hegységbe, Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.
A túra teljesített útvonala: Dobogókő környéke – Pilisszentkereszt
Túravezető: Sipos Gyula
A Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
Az eredeti terv szerint a Téry úton (a piros sáv északi ágán) Dömösig mentünk volna. Ennek megfelelően indultunk el, azonban, tekintettel a nagyon barátságtalan időre, (esett az eső, fújt a szél), kb. 1 kilométer megtétele után, többségi javaslatra megálltunk. Visszamentünk Dobogókőre, ahol egy fedett helyen elfogyasztottuk enni-, és innivalónkat, majd új útvonalnak a piros sáv déli ágát választottuk, amely Pilisszentkeresztre vezetett bennünket. Onnan busszal jutottunk vissza Pomázra, majd tovább HÉV-el Budapestre.
Az új túraútvonalnak annyi volt a pozitívuma az előzőhöz képest, hogy rövidebb volt, de az eső ott is esett, és a szél is fújt. Nyirkos, hideg, túrázásra alkalmatlan idő volt. Dobogókő, és a hasonló magasságú hegycsúcsok felhőben voltak.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az útviszonyok, a körülményekhez képest jók voltak, de a borzalmas időjárás mindent tönkre tett. A térdem környékét nem védte semmi az eső ellen, át is ázott a nadrágom.
Meglepett bennünket, hogy a kedvezőtlen idő ellenére is találkoztunk néhány túrázóval, sőt egy nagyobb csoporttal is.
Fényképezni csak a túra vége felé, Pilisszentkereszt közelében tudtam, amikor az eső elállt.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 02.
Molnár Béla
A túra teljesített útvonala: Dobogókő környéke – Pilisszentkereszt
Túravezető: Sipos Gyula
A Batthyány téren volt a találkozó, onnan HÉV-el mentünk Pomázig, majd tovább Volán busszal Dobogókőre, a túra kezdő helyszínére.
Az eredeti terv szerint a Téry úton (a piros sáv északi ágán) Dömösig mentünk volna. Ennek megfelelően indultunk el, azonban, tekintettel a nagyon barátságtalan időre, (esett az eső, fújt a szél), kb. 1 kilométer megtétele után, többségi javaslatra megálltunk. Visszamentünk Dobogókőre, ahol egy fedett helyen elfogyasztottuk enni-, és innivalónkat, majd új útvonalnak a piros sáv déli ágát választottuk, amely Pilisszentkeresztre vezetett bennünket. Onnan busszal jutottunk vissza Pomázra, majd tovább HÉV-el Budapestre.
Az új túraútvonalnak annyi volt a pozitívuma az előzőhöz képest, hogy rövidebb volt, de az eső ott is esett, és a szél is fújt. Nyirkos, hideg, túrázásra alkalmatlan idő volt. Dobogókő, és a hasonló magasságú hegycsúcsok felhőben voltak.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az útviszonyok, a körülményekhez képest jók voltak, de a borzalmas időjárás mindent tönkre tett. A térdem környékét nem védte semmi az eső ellen, át is ázott a nadrágom.
Meglepett bennünket, hogy a kedvezőtlen idő ellenére is találkoztunk néhány túrázóval, sőt egy nagyobb csoporttal is.
Fényképezni csak a túra vége felé, Pilisszentkereszt közelében tudtam, amikor az eső elállt.
A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2008. március 02.
Molnár Béla
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)