Kismaros - 2008. március 22.

2008. március 22-én a Börzsöny-hegységbe, Kismaros környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt.

A túra teljesített útvonala: Kismaros – Nagy-Morgó – Gál-hegy – Száraz-fák – Szent-Gál-föld –
Só-hegy – Kismaros
Túravezető: Molnár Béla (én voltam)

Nyugati pályaudvaron volt a találkozó, onnan vonattal mentünk Kismarosig, ahol a túra kezdődött.
A zöld sávon indultunk el, majd a zöld négyzet baloldali ágán folytattuk, amely jelzés visszavezetett bennünket a Kismarosi vasútállomásra.
Kezdetben a zöld sáv együtt haladt a sárga sávval, és az Erdei kisvasút vonalával. Mikor a zöld sáv – még a településen belül – elkanyarodott balra (nyugat felé), egy erős kaptatót kellett leküzdenünk. Később, kb. 500 méter megtétele után, jelzésünk egy magasfeszültségű elektromos vezeték vonalán haladt, ahol szintén komoly emelkedő várt ránk. Ezen útszakasz – az eső miatt – nagyon csúszós volt. Mi úgy próbáltuk az előrehaladásunkat megkönnyíteni, hogy bementünk az erdőbe a fák közé, és az avaron (a kijelölt úttól kb. 10 méterre) haladtunk. E megoldás az elején jó is volt, csak később jöttünk rá, hogy nem tudunk visszatérni az igazi útra, az emelkedő tetejéig a fák között kell maradni. A bajt csak fokozta, hogy az emelkedő felső részén, az erdőben nehezebb volt az előrehaladás, mintha a rendes úton maradunk. Ezt az útszakaszt nagyon megszenvedtük, nehezen jutottunk fel a gerincre, de leküzdöttük a nehézségeket. Onnantól viszont már könnyedén, szinte sétaszerűen tudtunk haladni.

Összesen három fő vett részt a túrán. E csekély létszám egyrészt az időpontnak (nagyszombat), másrészt pedig az esős, kedvezőtlen időjárásnak volt köszönhető. Tekintettel arra, hogy a március 02-ai, és 08-ai túrán is eláztunk, több túratársunknak elege lett az esőből, és inkább otthon maradt.

Két alkalommal tartottunk hosszabb pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, frissítettük magunkat.

A jelzésekkel sok problémánk volt. Már a településen (Kismaroson) belül is elveszítettük egyszer a zöld sávot. Csak rutinból haladtunk tovább, csoda, hogy rátaláltunk. Kereszteződéseknél, elágazásoknál a zöld sáv felfestése végig hiányos volt. A zöld négyzet viszont a teljes útvonalon jól látható, és követhető volt.

Az időjárással nem volt szerencsénk. A táv első felét (a legnehezebb szakaszokat) esőben, nehéz körülmények között tettük meg. A táv második felében viszont már nagyon kellemes időben túrázhattunk. Időnként még a nap is kisütött.

Az útviszonyok – az időjárásnak megfelelően – csúszósak, sárosak voltak. A hegy- és völgymenetekben kemény próbát kellett kiállnunk.

A túra során kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2008. március 22.

Molnár Béla