Pálvölgyi-barlang - 2010. december 30.

2010. december 30-án a Pálvölgyi-barlang kőfejtőjébe szervezett évbúcsúztató bulin vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A program szervezője: Sipos Gyula

A Kolosy téren volt a találkozó, onnan a 65-ös busszal mentünk a Pálvölgyi-barlangig. Ott egy tűzrakóhely melletti erdei padokra-asztalokra letáboroztunk, és - tekintettel arra, hogy szalonnasütést terveztünk - megpróbáltunk tűzet rakni. Nem volt egyszerű, mert a környéken kevés tűzrevaló fa volt, és amit találtunk, azt is a hó alól kellett előszedni. Speciális serkentő folyadékkal azért sikerült a lángot előcsalni, és némi kolbász meg is sült, de inkább az otthon elkészített formában fogyott az élelem. A jókedv megvolt, a vége felé pedig egyenesen dalárdává alakult csapatunk, így már nótaszó sem hiányzott. Közben néhányan a barlangot is bejárták.

Amikor (nagyjából) minden étel-ital elfogyott, összecsomagoltunk és túrákban gazdag újévet kívánva - három fő kivételével - megkezdtük a hazafelé utat. Nem a reggel megismert módot választottuk, hanem legyalogoltunk a 106-os buszhoz, illetve a HÉV-hez, és azokkal indultunk hazafelé. A három bátor túratársunk külön túrára indult az Árpád-kilátó – Hűvösvölgy útvonalon.

Az időjárás szabadtéri piknik megtartására kiválóan alkalmas volt. A hőmérséklet ugyan fagypont alatt volt egész nap, de csapadékmentes, szélcsendes időt fogtunk ki, nagyon jól éreztük magunkat. Ha a tűzrakás nehézségeit figyelmen kívül hagyjuk, az időjárásra panaszunk nem lehet.

A bulin készült képek a honlapról elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 30.

Molnár Béla

Budakeszi Vadaspark - 2010. december 28.

2010. december 28-án a Budai-hegységbe, a Budakeszi Vadasparkba szervezett évzáró túrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Korányi Kórház - Csacsi-rét - Szilfa-tisztás - Budakeszi Vadaspark - Szilfa-tisztás - Csacsi-rét - Korányi Kórház

Túravezető: Nagy Imre

Moszkva téren volt a találkozó, onnan a 22-es busszal a Korányi Kórházig mentünk, majd egy rövid túra keretében, a sárga keresztet követve – a Csacsi-réten, és a Szilfa-tisztáson áthaladva – a Vadasparkig gyalogoltunk. A szakosztály ott tartotta évbúcsúztató szabadtéri buliját. Megjegyzem, hogy a csapat egy kisebb része a Szanatórium utcai megállóig ment a 22-essel, és onnan gyalogoltak be a megszokott tűzrakhelyünkhöz. Ez utóbbi volt a rövidebb.

A táskákból előkerültek a finom sütemények, a tűzön sült a szalonna, kolbász, fogyott a pezsgő, és a bor. Jó hangulatban búcsúztunk el az óesztendőtől, és kívántunk egymásnak túrákban gazdag újévet.

A visszaúton a csapat egyik része a 22-es busz Szanatórium utcai (a legközelebbi) megállójához indult, és onnan hazafelé, a többi résztvevő pedig, velem együtt a reggel megismert hosszabb (sárga kereszt) útvonalon, a Korányi Kórházig visszagyalogoltunk, és ott fejeztük be a napi programot. Mi is a 22-es busszal tértünk vissza a Moszkva térre.

A túra a megszokotthoz képest rövid volt. Tekintettel arra, hogy nekem fájt a lábam, fáradt voltam, szóval minden bajom volt, nem vállaltam a hosszabb útvonalat, és a többieknek is elég volt az ünnepek után ez a mini túra, senki sem erőltette a ráadást.

Az időjárás túrázásra, és szabadtéri piknik megtartására is kiválóan megfelelt. A hőmérséklet ugyan fagypont alatt volt egész nap, de csapadékmentes, szélcsendes időt fogtunk ki, semmi sem hibádzott a jó hangulathoz.

Az utakat végig hó borította, de ez a gyaloglásban semmilyen hátrányt nem jelentett. A tűzgyújtást viszont igen csak megnehezítette, hogy minden fát a hó alól kellett előszedni, de megoldottuk ezt a feladatot is, a szalonnát és a kolbászt nem kellett nyersen elfogyasztanunk.

A túrán készült képek a honlapról elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 28.

Molnár Béla

Csillebérc-Budaörs - 2010. december 18.

2010. december 18-án egy Buda környéki hegyekbe szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Csillebérc - Frankhegyi turistaház - Farkas-hegy - Vitorlázó emlékmű - Csík-hegy - Huszonnégyökrös-hegy - Csíki csárda - Budaörsi lakótelep

Túravezető: Sipos Gyula

Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra. Kezdetben a piros négyszöget követtük, elmentünk a Frankhegyi turistaházig, majd ugyanezen a jelzésen visszamentünk a sárga körútig, amelynek a baloldali ágán folytattuk a túrát. E jelzésről a piros sávra, majd pedig a piros keresztre tértünk rá. Ez utóbbi jelzést a sárga keresztig követtük, amelyről a sárga sáv bal oldali ágára kanyarodtunk, és e jelzés elvezetett bennünket Budaörsre, a Csíki csárdáig. Onnan még aszfalton elgyalogoltunk a 40-es busz megállójáig, ahol a túránk befejeződött. A Huszonnégyökrös-hegyről lejövet az Orchidea utcát is érintettük, így a volt hétvégi telkemet is megmutattam a túracsapatnak.

Még Budaörs fölött jártunk (kb. a lakótelep magasságában), amikor egy fő kivált a csapatból (leballagott a városba), mert a bakancsa átázott, és úgy nagyon kellemetlen gyalogolni, és emellett meg is lehet fázni.

Farkas-hegyen járva a Vitorlázó emlékművet közelebbről is megnéztük. Azt eddig is tudtuk, hogy az egyik szárnyat ellopták, de a másik eddig a helyén volt. Most viszont már az sincs a helyén, a talapzatáról letörve - ideiglenes megoldással, hogy látható legyen - kitámasztva található.

A túra alatt egy helyen tartottunk egy rövid étkezési szünetet. Hosszabb pihenő tartásához túl hideg volt.

A megtett távolság kb. 10 kilométer volt, jelentősebb emelkedő nélkül. A távolság, és a szintkülönbség alapján könnyű túra volt. Azonban végig friss havat tapostunk, ami megnehezítette a haladást, el is fáradtunk egy kicsit.

Változó intenzitással, de egész nap havazott, az erdő viszont nagyon szép volt. A fák ágain (elsősorban a magasabb helyeken) megmaradt a friss hó, csodálatos látvány volt.

Az utakat mindenhol hó borította, ehhez képest jól járhatóak voltak, óvatosságra viszont nagy szükség volt, mert a friss hó mindent eltakart, és emiatt nem láttuk, hogy milyen talajon haladunk.

A jelzések általában jól láthatóak voltak, de azért előfordult, hogy csak rutinból mentünk tovább. Szerencsére mindig jó irányt választottunk.

 

A túra útvonala nagyon csendes volt, túrázóval, kirándulóval alig találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 18.

Molnár Béla 

Hunyadi Mátyás út - 2010. december 14. és 17.

2010. december 14-én a Budapest XI. kerületi Természetbarát Szakbizottság, 17-én pedig a Röck Vasas Természetjárók évértékelő beszámolóján vettem részt. Minkét esemény helyszíne az Újbuda Torna Klub (XI. kerület) Hunyadi Mátyás úti sporttelepén került megtartásra. A Szakbizottság beszámolójára a sportklub tanácstermében gyűltünk össze, míg a Röck Vasas vezetése a sporttelepen található vendéglőbe hívta össze tagjait.

A Szakbizottság beszámolóját az elnök, Hattyár Zsuzsa tartotta, aki tájékoztatást adott az év során végzett, több szakosztályt érintő, közös megmozdulásokról, valamint a jövő évi tervekről. Majd - többünk meglepetésére - egy jövő év, májusi dátummal lemondott tisztségéről. Erre való tekintettel, jövőre új elnököt kell választanunk. E procedúra megindításaként jelölő bizottságot választottunk, akiknek majd a feladatuk lesz, hogy javaslatot tegyenek az új elnök személyére.

Ezt követően elismerések átadására került sor. A Röck Vasas Természetjárók közül Aszódi József „kiváló túravezető”, Dr. Blazsó Tiborné pedig „kiváló túrázó” emlékplakettet kapott (a rendezvényen egyik sporttársunk sem volt jelen). A beszámolón az Önkormányzat képviseletében Gabonyi Erika kért szót, aki méltatta a kerületben működő túracsapatok munkáját. Végül elfogyasztottuk az asztalon lévő enni, és innivalót.

A Röck Vasas Természetjárók éves munkájáról Nagy Imre tartott beszámolót. Említette az év elejei indulás nehézségeit, majd tájékoztatást adott a létszámról és a teljesített túranapokról. Röviden vázolta a jövő évi terveket is.

Ezt követően három fő (Bene Károlyné, Fórián Istvánné és Belső István) kapott a természetjárásban végzett munkájáért elismerést. Végül itt is elfogyasztottunk mindent, ami az asztalra került.

Közben érdekes fotóalbumokban gyönyörködhettünk. Nagy Imre összegyűjtötte, és albumokba rendezte a túraképeket 1955-től napjainkig.

Mindkét rendezvényen sokat fotóztam, a képek a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 17.

Molnár Béla

Buszos kirándulás Bécsbe - 2010. december 10.

2010. december 10-én, a Budapest XI. kerületi Természetbarát Szakbizottság szervezésében (a Röck Vasas Természetjárók csapatával), ausztriai buszos kiránduláson vettem részt.

A kirándulás teljesített útvonala: Budapest - Rajka - Köpcsény (Kittsee) - Bécs - Hegyeshalom - Budapest.

A kirándulás szervezője/vezetője: Hattyár Zsuzsa, Nagy Imre

A Budai parkszínpad előtti parkolóban volt a találkozó, onnan indult külön járatunk a kirándulásra. Az odafelé út során egyszer (kb. Győr magasságában) tartottunk pihenőt, és a buszunk is jól haladt, így elég korán - közben pár kilométeres szlovák területen is áthaladva - elértük első állomásunkat, Köpcsényt. Az ottani (Hauswirth) csokoládégyár mintaboltjában vásároltunk ezt-azt, majd már indultunk is tovább Bécsbe, a kirándulásunk fő helyszínére. Háromnegyed tizenkettőre érkeztünk meg a Mária Terézia térre. Két órás szabadprogrammal kezdtünk, amely alatt több, közeli nevezetességet is megnéztünk. Ezt követően visszamentünk a buszhoz, ahol már várt bennünket egy idegenvezető, aki kb. két óra alatt (kezdetben buszról, majd gyalogosan) szakszerűen bemutatta Bécs belvárosát. Amint az idegenvezető elköszönt tőlünk, ismét szabadprogram következett. Ekkorra már besötétedett, mi pedig gyönyörködtünk a kivilágított adventi Bécs fényeiben. Megjegyzem, hogy semmi különlegeset nem vettünk észre, Budapesten is hasonlót láthatunk. Este hat órakor indultunk vissza Magyarországra.

Akárcsak a reggeli, a hazafelé utunk is zavartalan volt. Most is egyszer, kb. Győr magasságában álltunk meg pihenni, ennek köszönhetően, már háromnegyed tizenegyre, szerencsésen haza is értem.

Az időjárás nem kedvezett a városnézésnek. Csapadék ugyan nem volt, de nagyon barátságtalan, hideg, szeles időt fogtunk ki. Már induláskor sem voltam teljesen egészséges, a nátha kerülgetett. Ehhez jött a kb. öt órás szabadban való tartózkodás, bizony rozoga állapotban értem haza. Néhány napig kúrálni kell magamat.

A kiránduláson készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 10.

Molnár Béla

Pálvölgyi-barlang - Hűvösvölgy - 2010. december 04.

2010. december 04-én a Budai-hegységbe, Pálvölgyi-barlang környékére szervezett, Mikulás túrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Pálvölgyi-barlang - Francia-bánya - Fenyőgyöngye - Árpád-kilátó - Glück Frigyes út - Hűvösvölgy

Túravezető: Nagy Imre

Kolosy téren volt a találkozó, onnan a 65-ös busszal jutottunk el a Pálvölgyi-barlanghoz, ahol a napi program kezdődött.

Ez évben, az Újbuda Torna Club Szabadidő és Sportszakosztálya, valamint a XI. kerületi Természetbarát Bizottság a Pálvölgyi-barlang előtti kőfejtőben rendezte meg a kerületben lakó gyerekek Mikulás napi ünnepségét.

Az ünnepi rendezvényen mi is részt vettünk, találkoztunk a Mikulással. A hangulatot szalonnasütéssel fokoztuk, a szomjunkat pedig meleg teával oltottuk. A kellékeket mindegyikhez az Önkormányzat biztosította. Amikor mindent megettünk-megittunk, és a csapat egy része a barlangot is megnézte, kezdődött a program második szakasza. Voltak, akik rendezőként továbbra is a barlangnál maradt, néhányan elindultak hazafelé, a többség pedig túrára indult. A Francia-bánya érintésével felgyalogoltunk a Fenyőgyöngyéhez, ahol a nyugat felé induló kék sávot választottuk, és e jelzés egészen Hűvösvölgyig vezetett bennünket. Közben rövid pihenőt tartottunk az Árpád-kilátónál, végig haladtunk a Glück Frigyes úton, fotóztuk az Oroszlán-sziklát, áthaladtunk a Határnyergi elágazáson, megnéztük a Vadaskerti emlékművet, nosztalgiáztunk a Régi határköveknél, és már meg is érkeztünk Hűvösvölgybe. Onnan, a kora délutáni órákban különböző BKV járattal (én a 29-es busszal) kezdtük meg a hazafelé utat.

A megtett távolság kb. 7-8 kilométer volt, két, nem túl jelentős emelkedővel nehezítve. A távolság, és a szintkülönbség alapján könnyű túra volt. Azonban végig havat tapostunk, ami jelentősen megnehezítette a haladást.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Délelőtt még felhős volt, de később a nap is kisütött.

A barlangtól a Fenyőgyöngyéig tartó rövid szakasz kivételével végig jelzett úton haladtunk. A jelzések jól láthatóak, és követhetőek voltak.

A túra teljes útvonalán nagy volt a forgalom. Több Mikulás sapkás túrázóval (sőt, egy kisebb csoportban még krampuszokkal is) találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 04.

Molnár Béla

Csillebérc-Hűvösvölgy - 2010. november 27.

2010. november 27-én a Budai-hegységbe, Makkosmária környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Csillebérc - Makkosmária - Virág-völgy - Kis-kőfej - Szépjuhászné - Kis-Hárs-hegyi kilátó - Hűvösvölgy

Túravezető: Sipos Gyula

Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra. Kezdetben a sárga keresztet követtük, majd a sárga sáv jobb oldali ágán, és egy rövid jelzetlen úton elértük Makkosmáriát, ahol pihenőt tartottunk. Ott egy fő kivált a csapatból, Ő Budakeszi felé, a 22-es buszhoz vette az irányt. A többiekkel a piros sávon folytattuk a túrát, amíg ismét nem találkoztunk a Makkosmária előtt elhagyott sárgával. Attól kezdve ez a jelzés vezetett bennünket - a Virág-völgy, és a Kis-kőfej érintésével - a Szépjuhásznéig, ahol újabb három fő vált ki a csapatból. A végsőkig kitartó 11 hős, a Hárs-hegy déli oldalát választva, tovább folytattuk a túrát Hűvösvölgyig. Közben megtekintettük a Kis-Hárs-hegyi kilátót is, amelyre csak azért nem mentünk fel, mert a nagy havazás utáni olvadás síkossá, balesetveszélyessé tette a lépcsőfokokat. A 61-es villamossal tértünk vissza a Moszkva térre.

A túra alatt két helyen tartottunk pihenőt. Makkosmáriánál hosszabbat, ekkor jót ettünk-ittunk, másodszor pedig a Kis-Hárs-hegyi kilátónál álltunk meg, ahol a maradék ételünket, italunkat fogyasztottuk el.

Makkosmária előtt a sárgáról egy jelzetlen kocsiútra tértünk rá, és azon értük el kegyhelyet. Ettől eltekintve végig jelzett úton haladtunk, a jelzések jól láthatóak, és követhetőek voltak. 

A megtett távolság kb. 10 kilométer volt, több, kisebb-nagyobb emelkedővel nehezítve. A távolság, és a szintkülönbség alapján könnyű túra volt. Azonban a nagy mennyiségű friss hó megnehezítette a haladást, jól el is fáradtunk.

Az időjárás alaposan meglepett bennünket. A meteorológia ugyan havazást jelzett a hétvégére, de ekkora hóra azért nem számítottunk. Csillebérc környékén, és az útvonalon található magasabb helyeken 20-25 centiméteres havat tapostunk. Bizony elfáradtunk, a hótól nem láttuk, hogy milyen úton haladunk, nagyon figyelni kellett. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy az erdő nagyon szép volt, a fák ágain megmaradt a friss hó, csodálatos látványban volt részünk. 

 

A túra teljes útvonalán - a téliesre fordult időjárás, az éjszakai nagy havazás ellenére - nagy volt a forgalom. A novemberi havazás sok kirándulót, túrázót csábított ki a szabadba.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. november 27.

Molnár Béla

Nagykovácsi-Kopár csárda - 2010. november 20.

2010. november 20-án a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi - Antónia árok - Ördög-torony - Pilisszentiván (Villa Negra vendéglő) - Kopár-hágó - Kopár csárda

Túravezető: Nagy Imre 

Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több túracsapat is gyülekezett. Onnan a 61-es villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, a túra kezdő helyszínére. 

A településen belül megkerestük a zöld sáv kelet felé tartó ágát, és azon indultunk el. E jelzést követve elértük a sárga sávot, amely egyben az Antónia árok kezdetét (felső bejáratát) is jelentette. Végig haladtunk ezen a hangulatos, szurdokszerű, kövekkel teli útvonalon. Majd ahogy az Antónia árok alsó kijáratát elhagytuk, becsatlakozott a piros sáv, amely egy rövid útszakaszon együtt haladt a sárgával. Amint áthaladtunk egy kerítésen, melyen létra és forgóajtó is volt, a piros - amely ezen a részen egy „U” alakot ír le - ismét elhagyta a sárgát, balra elkanyarodott. Mi a továbbiakban a piros jelzést követtük egészen Pilisszentivánig, közben néhányan megrohamoztuk az Ördögtornyot is. Még mi e különleges formájú sziklához kapaszkodtuk fel, a többiek pihenőt tartottak. Amint visszaértünk a csapathoz, egy kis lazítás után folytattuk a túrát Pilisszentiván felé. A település szélén, a Villa Negra vendéglőnél (futballpályánál) kettévált a csapat, egyik része a piros kereszten, Pilisszentiván fő nevezetessége, a Sörpatika felé vette az irányt, majd onnan Volánjárattal megkezdték a hazautazást. A csapat nagyobbik része pedig, velem együtt tovább haladt a piros sávon a Kopár csárdáig. Kellemetlen volt, hogy Pilisszentivánon belül sokáig aszfalton vezetett a jelzett út, ilyet a természetjáró nem szeret. A csárdától Volánbusszal jöttünk vissza Budapestre.   

A túra során három alkalommal tartottunk pihenőt. Minden alkalommal ettünk-ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez. 

A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, említésre érdemes szintkülönbség nélkül. Az erősséget tekintve könnyű túra volt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt, kissé felhős volt az ég, de azért a nap is gyakran ránk sütött. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.

Végig jelzett úton haladtunk, a jelzések jól láthatóak és követhetőek voltak.

A túra útvonala nagyon csendes volt, kirándulóval, túrázóval alig találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. november 20.

Molnár Béla

Normafa-Adyliget - 2010. november 06.

2010. november 06-án a Budai-hegységbe, Virág-völgy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.

A túra teljesített útvonala: Normafa - Makkosmária - Virág-völgy - Kis-kőfej - Szépjuhászné - Fekete-fej - Adyliget

Túravezető: Nagy Imre

Moszkva téren volt a találkozó - ahol rajtunk kívül különböző célállomással, több túracsapat is gyülekezett (tele volt a Moszkva tér) - onnan indultunk a 90-es busszal Normafáig, ahol kezdődött a gyalogtúra. A zöld keresztet követve eljutottunk Makkosmáriára. Ott szalonnasütéssel egybekötött hosszabb pihenőt tartottunk, majd tovább indultunk a piros sávon Virág-völgy felé. Útközben a csapatból 8-an lekanyarodtak Budakeszire, 23-an folytattuk tovább a túrát. A piros, majd a sárga sávon haladva a Szépjuhásznét vettük célba, ahol további 11-en fejezték be a túrát, ők a 22-es busszal visszatértek a Moszkva térre, 12-en viszont továbbra is kitartottunk. A Hárs-hegy északi oldalán a piros sávot követtük, e jelzés a Fekete-fejen keresztül Adyligetig, túránk végállomásáig vezetett bennünket. A 63-as busszal tértünk vissza a Moszkva térre.

Makkosmária után még két helyen tartottunk pihenőt, mindkét helyen erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszok leküzdéséhez.

Végig jelzett úton haladtunk, a jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak.

A megtett távolság kb. 11-12 kilométer volt, több, kisebb-nagyobb emelkedővel nehezítve. Az erősségét tekintve könnyű-közepes túra volt.

Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt, és az útviszonyok is jók voltak. Néhol ugyan köves terepen haladtunk, de szerencsésen túljutottunk a legnehezebb szakaszokon is.

 

A túra teljes útvonalán nagy volt a forgalom. A novemberi napsütés sok kirándulót, túrázót csábított ki a szabadba. A Szépjuhásznénál láttuk, hogy a Gyermekvasút kocsijai is zsúfolásig megteltek.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. november 06.

Molnár Béla

Normafa-Budaörs - 2010. október 30.

2010. október 30-án a Budai hegységbe, Budakeszi és Budaörs környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Normafa - Makkosmária - Farkas-hegyi (volt) repülőtér - Sorrento - Budaörs

Túravezető: Sipos Gyula

A Moszkva téri Metró kijáratnál volt a találkozó, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több turistacsoport is gyülekezett. Onnan a 90-es busszal jutottunk el a Normafához, ahol kezdődött a gyalogtúra.

A zöld kereszten leballagtunk a makkosmáriai kegyhelyig, ahol tűzrakás, szalonnasütés következett. A pihenő végén - a közelgő halottak napja alkalmából - gyertyát gyújtottunk az elhunyt természetjárók emlékére, majd folytattuk a túrát a kiírás szerint. Megkerestük a sárga jelzést (a zöld kereszten kb. 300 métert visszamentünk), és annak nyugati ágán haladtunk tovább. Közben a jelzésünkhöz, jobbról becsatlakozott a piros sáv, a sárga pedig jobbra lekanyarodott. Mi a piroson maradtunk tovább, és kb. 300 méter megtétele után elértünk egy jelzetlen aszfalt utat, ezt követően ennek jobboldali ágán haladtunk a Farkas-hegyi (volt) repülőtér épületéig. Ott jobbra fordultunk egy jelzetlen erdei útra, majd amint a volt hangár épületét balra elhagytuk, megláttuk a Sorrentót jelző kis táblát. Végig haladtunk a zegzugos, jelzetlen, kevésbé kitaposott, kevesek által járt ösvényen, és máris az ismert szikláknál találtuk magunkat. Ott pár percre megálltunk, tartottunk egy rövid pihenőt, majd tovább követtük a sárga sávot. Amint elértük a sárga keresztet, arra tértünk rá, és e jelzés levezetett bennünket Budaörsre, ahol a túra végállomása volt. A 240-es busszal tértünk vissza Budapestre.

A túra során két alkalommal tartottunk pihenőt. Mindkét helyen ettünk, ittunk, és erőt gyűjtöttünk a további túraszakaszokra.

A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak, és követhetőek voltak. A jelzetlen utaknál is - ahol csak a térképre voltunk hagyatkozva - jól el tudtunk igazodni.

A megtett távolság kb. 7-8 kilométer volt, említésre érdemes szintkülönbség nélkül. Az erősségét tekintve könnyű túra volt.

Az időjárás kedvezett nekünk, egész nap gyönyörű, napsütéses időnk volt, és az útviszonyok is jók voltak.

 

Makkosmárián volt egy kis forgalom, ettől eltekintve a túra útvonalán kirándulóval, túrázóval nem találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 30.

Molnár Béla

Nagykovácsi-Nagykovácsi - 2010. október 24.

2010. október 24-én a Budai-hegységbe, Nagykovácsi környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Nagykovácsi - Fehér út - Széna-hegy - Cseresznyés-völgy -

Anna-vadászház - Nagykovácsi

Túravezető: Sipos Gyula

Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több turistacsoport is gyülekezett. Onnan a 61-es villamossal, majd a 63-as busszal jutottunk el Nagykovácsira, a túra kezdő helyszínére.

A településen belül a sárga sávon indultunk el, az erdőbe érve a Fehér úton (a sárga sávon) haladtunk, majd a Széna-hegy magasságában balra, egy jelzetlen útra tértünk rá. Nagyjából nyugati irányba (Telki felé) tartottunk, amikor, kb. 1,5 kilométer megtétele után, az Ilona-lakot keresve, jobbra lekanyarodtunk egy ugyancsak jelzetlen útra. Azonban, ahogy az előző években már két alkalommal nem találtuk meg, úgy most sem, fel is adtuk a keresést, de jövőre újra jövünk. Egy - a fenyőfáktól tarvágással megtisztított gerincen - pihenőt tartottunk, megebédeltünk. Majd a túrakiírás szerinti második helyszínünk (Anna-vadászház) felé indultunk el. Ezt a helyet sikeresen megtaláltuk, ott ismét pihenőt tartottunk, majd visszaindultunk Nagykovácsi felé, ahonnan a reggel megismert járatokkal jutottunk vissza a Moszkva térre. 

A megtett távolság kb. 10-11 kilométer volt, említésre érdemes szintkülönbség nélkül. Az erősséget tekintve könnyű túra volt.

Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt, ugyan szinte egész nap felhős volt, de az esőt megúsztuk. Az útviszonyok mindenhol jók voltak.

A jelzések (mert néha jelzett úton is haladtunk) jól láthatóak és követhetőek voltak. De a jelzetlen utakon, amikor csak a térkép vezetett volna bennünket, gondjaink voltak, az Ilona-lakot most sem tudtuk megtalálni.

A túra útvonala nagyon csendes volt, kirándulóval, túrázóval alig találkoztunk, két lovassal viszont igen.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. október 24.

Molnár Béla