2010. december 18.

Csillebérc-Budaörs - 2010. december 18.


2010. december 18-án egy Buda környéki hegyekbe szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa túracsapattal.

A túra teljesített útvonala: Csillebérc - Frankhegyi turistaház - Farkas-hegy - Vitorlázó emlékmű - Csík-hegy - Huszonnégyökrös-hegy - Csíki csárda - Budaörsi lakótelep
Túravezető: Sipos Gyula

Moszkva téren volt a találkozó, onnan indultunk a 90-es busszal Csillebércre, ahol kezdődött a gyalogtúra. Kezdetben a piros négyszöget követtük, elmentünk a Frankhegyi turistaházig, majd ugyanezen a jelzésen visszamentünk a sárga körútig, amelynek a baloldali ágán folytattuk a túrát. E jelzésről a piros sávra, majd pedig a piros keresztre tértünk rá. Ez utóbbi jelzést a sárga keresztig követtük, amelyről a sárga sáv bal oldali ágára kanyarodtunk, és e jelzés elvezetett bennünket Budaörsre, a Csíki csárdáig. Onnan még aszfalton elgyalogoltunk a 40-es busz megállójáig, ahol a túránk befejeződött. A Huszonnégyökrös-hegyről lejövet az Orchidea utcát is érintettük, így a volt hétvégi telkemet is megmutattam a túracsapatnak.
Még Budaörs fölött jártunk (kb. a lakótelep magasságában), amikor egy fő kivált a csapatból (leballagott a városba), mert a bakancsa átázott, és úgy nagyon kellemetlen gyalogolni, és emellett meg is lehet fázni.

Farkas-hegyen járva a Vitorlázó emlékművet közelebbről is megnéztük. Azt eddig is tudtuk, hogy az egyik szárnyat ellopták, de a másik eddig a helyén volt. Most viszont már az sincs a helyén, a talapzatáról letörve - ideiglenes megoldással, hogy látható legyen - kitámasztva található.

A túra alatt egy helyen tartottunk egy rövid étkezési szünetet. Hosszabb pihenő tartásához túl hideg volt.
A megtett távolság kb. 10 kilométer volt, jelentősebb emelkedő nélkül. A távolság, és a szintkülönbség alapján könnyű túra volt. Azonban végig friss havat tapostunk, ami megnehezítette a haladást, el is fáradtunk egy kicsit.
Változó intenzitással, de egész nap havazott, az erdő viszont nagyon szép volt. A fák ágain (elsősorban a magasabb helyeken) megmaradt a friss hó, csodálatos látvány volt.

Az utakat mindenhol hó borította, ehhez képest jól járhatóak voltak, óvatosságra viszont nagy szükség volt, mert a friss hó mindent eltakart, és emiatt nem láttuk, hogy milyen talajon haladunk.

A jelzések általában jól láthatóak voltak, de azért előfordult, hogy csak rutinból mentünk tovább. Szerencsére mindig jó irányt választottunk.
 
A túra útvonala nagyon csendes volt, túrázóval, kirándulóval alig találkoztunk.

A túrán készült képek, a honlapról elérhető albumokban, képtárakban megtekinthetőek, és le is lehet tölteni azokat.

Budapest, 2010. december 18.

Molnár Béla 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése