2012. február 25-én
a Budai-hegységbe, Nagy-kopasz környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a
Borostyánfa túracsapattal.
A túra teljesített
útvonala: Hidegvölgyi Erdészlak - Tarnai-pihenő - Nagy-kopasz (Csergezán-kilátó)
- Cseresznyés-erdő - Vörös-pocsolyás-hát - Kopasz-oldal - Nagykovácsi
Túravezető: Sipos
Gyula
A Volán Széna téri
autóbusz-állomásán volt a találkozó. Onnan mentünk busszal a Hidegvölgyi
Erdészlakig, ahol kezdődött a gyalogtúra. Kezdetben a zöld háromszöget követtük,
amely jelzés elvezetett bennünket a Csergezán-kilátóhoz. Végig enyhe emelkedőn
haladtunk, közben a Tarnai-pihenőnél megálltunk, és gyönyörködtünk a csodás
panorámában, túravezetőnk pedig rövid ismertetőt tartott a terület névadójának
tragikus történetéről. Felérve a kilátóhoz - a Budai-hegység legmagasabb
pontjára - letáboroztunk, ettünk-ittunk, pihentünk egy kicsit. Néhányan a
kilátóra is felmásztunk, és onnan tekintettünk szét. A kilátó tetején a szél
nagyon erős volt, azt hittem leviszi a fejemet.
Ezt követően - továbbra
is a zöld háromszög vonalán - megkezdtük túránk második, az elsőnél lényegesen
könnyebb szakaszát. Amint a Cseresznyés-erdőhöz értünk, jobbra, egy jelzetlen
útra tértünk rá, és átvágtunk a piros háromszögre. Ennek baloldali ága
bevezetett bennünket a piros sávba, amely aztán Nagykovácsiig mutatta az utat.
Ott a túrát befejeztük, néhányan még vendéglői-, cukrászdai akciót indítottak, a
többség viszont a 63-as busszal megkezdte a hazafelé utat.
A jelzések a túra
teljes útvonalán jól láthatóak és követhetőek voltak. A rövid jelzetlen út sem
okozott nehézséget.
A túra során több túrázóval,
kiránduló találkoztunk. A kilátónál volt a „Zöld-45” teljesítménytúra egyik
ellenőrző pontja, ott a forgalom is jóval nagyobb volt emiatt. Piknikező
társaságot is találtunk a kilátónál, az erdei asztaloknál, padoknál minden hely
foglalt volt.
A megtett távolság kb. 8-9 kilométer volt, az első,
több mint három kilométer, húzós emelkedőből állt, ekkor jól meg is izzadtunk. Összességében
könnyű túra volt.
Az útviszonyok az évszaknak
megfelelően alakultak. Hófoltokat nagyon sok helyen találtunk, a Nagy-Kopasz
északi oldalán viszont még összefüggő hótakaró is volt. Száraz út alig volt, a
havas rész kivételével mindenütt sárt dagasztottunk. Néhány helyen az út (vagy
a sártól, vagy pedig a még meglévő hó jegesedése miatt) síkos volt, vigyázni
kellett, hogy el ne csússzunk.
A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt) elérhető
albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2012.
február 25.
Molnár Béla