2011. február 19-én a Budai-hegységbe, Zsíros-hegy környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Röck Vasas Természetjárókkal.
A túra teljesített útvonala: Hidegkúti út (Solymár, Kökörcsin utca) - Középső-Jegenye-völgy - Kerek-hegy - Zsíros-hegy - Muflon itató - Antónia-árok - Villa Negra - Pilisszentiván
Túravezető: Nagy Imre
Találkozás a Moszkva téri Metró kijáratnál volt, ahol rajtunk kívül - különböző célállomással - több turistacsoport is gyülekezett. Onnan az 56-os villamossal, majd a 64-es busszal jutottunk el Solymár, Kökörcsin utcáig, a gyalogtúra kezdő pontjához.
A sárga sávon indultunk el a Középső-Jegenye-völgyben. Hosszú, igen erős emelkedőn haladtunk el a Kakuk-hegy oldalában, átmentünk a Kerek-hegyen, de a 419 méter magas csúcsot kihagytuk. Közben balról a kék sáv is becsatlakozott hozzánk, majd elértük Nagykovácsi szélső házait, azaz, fent voltunk a Zsíros-hegyen, ahol már bejött a zöld sáv is. Itt leltünk rá a „Muflon Itató” nevű vendéglőre, melynek a kerthelységében, a szabadtéri asztalokra-padokra letáboroztunk, ettünk-ittunk, és némi fogyasztásra a vendéglőbe is betértünk. Megbeszéltük az elkövetkező idők teendőit, és kiosztásra került a következő túra írásos anyaga is. Tovább indulva, a csapatból ketten a zöldön Solymár felé vették az irányt, míg a többiek a már megismert, együtt haladó kék, sárga, és zöld jelzésen haladtunk tovább az Antónia-árok felső bejáratáig. Onnan a csapat egy része leballagott Nagykovácsiba, míg a többiek (velem együtt kilencen) Pilisszentiván felé vettük az irányt. Végig haladtunk (a sárgát követve) az Antónia-árok hangulatos útvonalán, majd ahogy a szurdok alsó kijáratát elhagytuk, becsatlakozott a piros sáv, amely egy rövid útszakaszon együtt haladt a sárgával. Amint áthaladtunk egy kerítésen, melyen létra és forgóajtó is volt, a piros - amely ezen a részen egy „U” alakot ír le - ismét elhagyta a sárgát, balra elkanyarodott. Mi a továbbiakban a piros jelzést követtük egészen Pilisszentivánig. Közben az Ördögtorony közelében lévő erdei padoknál, asztaloknál tartottunk egy rövid pihenőt. Ott igen meglepő, (és nagyon felháborító) dolgot láttunk. A kiépített tűzrakó helyen, részben elégve találtunk két padot is. Biztos nem talált száraz fát a Barma, a padok pedig kéznél voltak. Továbbhaladva, a Villa Negra vendéglő (futballpálya) mellett elhaladva elértük a Sörpatikát, ahol egy kis időt még eltöltöttünk, majd Volánjárattal elindultunk Budapest felé.
A túra teljes útvonala nagyon csendes volt, túrázóval, kirándulóval alig találkoztunk.
A jelzések végig jól láthatóak és követhetőek voltak.
Az időjárás túrázásra kiválóan megfelelt. Egész nap ködös, párás idő volt, de az esőt megúsztuk. A télies ruházat viszont nagyon jól esett.
Az útviszonyokról annyit, hogy amerre csak mentünk mindenhol nagy sár volt, a bakancsunkra kilónyi mennyiség tapadt. Ez alól kivétel volt (meglepetésünkre) az Antónia-árok, amelyben száraz, nagyon jó úton haladhattunk. A Zsíros-hegy környékén még hófoltokat is találtunk.
A megtett távolság kb. 9-10 kilométer volt, az elején egy hosszú, húzós emelkedővel, ettől eltekintve könnyű túra volt, és ezt még a sáros út sem tudta érdemlegesen befolyásolni.
A túrán készült képek a honlapról elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is lehet tölteni azokat.
Budapest, 2011. február 19.
Molnár Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése