2012. március 24-én a Pilis-, Visegrádi-hegységbe,
Dobogókő környékére szervezett gyalogtúrán vettem részt a Borostyánfa
túracsapattal.
A túra teljesített útvonala: Dobogókő - Jász-hegy - Ilona-pihenő
- Szakó-nyereg - Júlia-forrás - Lukács-árok - Ifjúsági tábor - Szentfa-kápolna -
Dömös
Túravezető: Sipos Gyula
A Batthyány térről (a találkozási helytől) HÉV-el,
majd Pomázról VOLÁN járattal jutott el a csapat Dobogókőre, a túra kezdő
helyszínére. Én Pomázon csatlakoztam hozzájuk.
A túrát Dobogókőn rövid pihenővel kezdtük, ahol
néhányan a hozott étel-ital készletüket is csökkentették. Ezen kívül még a Júlia-forrásnál,
valamint az Ifjúsági tábor közelében tartottunk rövid pihenőt. Ez utóbbinál két
túratársunknak még játszani is volt kedvük (erejük).
Az útvonal elején (piros sávon indultunk el) a Táltos
közösség szép parkot alakított ki, és látszik, hogy folyamatosan gondozzák is. Túra
közben a kiépített kilátópontoknál megálltunk egy-egy fotózás idejére, és - a
párás idő ellenére - a szép panorámát is tudtuk élvezni. Elhaladtunk két
obeliszk mellett is, az egyiket Hegedűs Kandid Lajos miniszteri tanácsos, az MTA
levelező tagja, a Műemlékek Országos Bizottságának elnökhelyettese, a másikat
pedig Tost Gyula erdőmérnök, miniszteri tanácsos emlékére állítottak. Utóbbi a turista
útvonalak létesítésében tett maradandót a természetjárók számára. Az
Ilona-pihenőhöz érve újabb fotószünetet tartottunk, a hegymászók védőszentje,
Hegyi Szent Bernát sziklába rögzített domborműve alatt csoportképet
készítettünk. Elértünk a Szakó-nyereghez, ahol a zöld sáv jobb oldali ágára váltottunk,
majd hamarosan a Júlia-forrásnál találtuk magunkat, ahol hosszabb pihenőt
tartottunk. Tovább indulva, még mindig a zöld sávon, egy jelzetlen, aszfaltozott
úthoz jutottunk, melynek jobb oldali ágát addig követtük, amíg a Dobogókőről
lejövő sárgát meg nem láttuk. Ettől kezdve e jelzés baloldali ága vezetett
bennünket Dömösig. Közben, a Rám-szakadék felső pereméről belestünk a vadregényes
szurdokba is. Végég mentünk a hangulatos - a Rám-szakadékhoz képes könnyű
haladást biztosító - Lukács-árkon. Az Ifjúsági tábor
közelében, egy szép tisztáson ismét pihenőt tartottunk. A folytatásban fotóztuk a
Szentfa-kápolnát- és forrást, végül Dömösről Volán járattal megkezdtük
a hazafelé utat.
A jelzések a túra teljes útvonalán jól láthatóak és
követhetőek voltak. Az utat ismertük, így rutinból is tudtunk tájékozódni.
A túra a 700 méter magas Dobogókőről a Duna szintjére
(Dömösig) vezetett. Végig völgymenetben haladtunk, emelkedő szinte semmi, azt a
keveset is, ami lett volna, az aszfalt úton elkerültük. Könnyű túra volt.
Az útviszonyok jók voltak, végig száraz, jól járható
utat kaptunk. A Lukács-árokban egy erdei patak többször keresztezte utunkat. A
patakban nagyon kevés víz volt, így a rajta való átkelés nem okozott nehézséget.
Az erdő még (és már) nem szép, mondhatom most a
legcsúnyább. A csodás, havas tájak elmúltak, a zöld lomb pedig még nem jött
elő. De a tiszta, hegyi-erdei levegő most is a miénk volt.
Dobogókőn, és a Rám-szakadék felső bejáratának környékén,
valamint a Dömösi buszmegállóban találkoztunk nagyobb létszámú kiránduló
csoporttal, az útvonal többi része viszont csendes volt.
A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt)
elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is
lehet tölteni azokat.
Budapest, 2012. március 24.
Molnár Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése