2011. október 31-én a
Remete-szurdok és a Kecske-hát környékén megtartott gyalogtúrán vettem részt az
Országjárók Köre túracsapattal.
Találkozás a
Széll Kálmán téri Metró kijáratnál volt. Onnan az 57-es busszal jutottunk el Máriaremetére,
a Hímes utcai megállóig, a túra kezdő helyszínére.
A túra teljesített útvonala: Máriaremete - Remete-szurdok
- Remeteszőlős - Kecskehát - Adyliget - Petneházy-rét - Hárshegyi körút -
Szépjuhászné
Túravezető: Schweier László
(Loyer)
Máriaremetén
megnéztük a Kegytemplomot (de csak kívülről), majd a kék sáv, és a kék körút
jobboldali ágát követve - a Remete-szurdokon keresztül - eljutottunk Remeteszőlősig.
A Remete-szurdok az Ördög-árok
felső (nyugati) vége, egy nagyon hangulatos patakmeder. A mellette emelkedő
Remete-hegy oldalában barlangokat lehet találni, amelyekben egykoron emberek
(remeték) éltek. Remeteszőlősön belül
a kék keresztet követtük a Nagykovácsi útig, majd a piros kereszten haladva hagytuk
el a települést. Egy komoly emelkedő leküzdése után feljutottunk a Kecske-hátra,
és elértük a piros sávot, amelynek baloldali ága - egy rövid, szép kilátást
nyújtó, jelzetlen útszakasz beiktatásával - Adyligetre vezetett bennünket. Onnan
nem a Fekete-fejre felvezető piros sávon folytattuk, hanem a hegyet észak-kelet
felől megkerültük, majd mikor elértük a Fekete-fejről lejövő pirosat (amelyet
az előbb, a hegy másik oldalán elhagytunk), azon haladtunk egy nem túl hosszú,
de húzós, kövekkel teli emelkedőn a Hárshegyi-körútig. Ez utóbbi jelzés (a
piros sávval együtt) a Szépjuhásznéig vezetett bennünket.
A túra végén - a Szépjuhásznénál - a csapat egyik
része rögtön buszra szállt, még a többiek, köztük én is, megszálltunk egy büfét,
és fogyasztottunk ezt-azt, majd a 22-es busszal mi is megkezdtük a hazafelé
utat.
A megtett távolság kb. 10 kilométer volt. A két emelkedő egy kicsit
nehezített rajta, de összességében könnyű túra volt.
A jelzések jól láthatóak, és követhetőek voltak, a két
jelzetlen útszakaszon pedig a túravezető jól navigált.
Az időjárás nagyon kedvezően alakult. Reggel még enyhén
csípős volt, de napközben szép, őszi időt fogtunk ki, az előbújó napnak még ereje
is volt. Az útviszonyok jók voltak, jelentős eső olyan régen
volt, hogy már nem is emlékezünk rá, így mindenhol száraz úton járhattunk.
A túra útvonalán több kisebb kiránduló csoporttal, és
családokkal is találkoztunk.
Egyes erdőrészek már nagyon szép színekben
pompáznak. Láthattuk, hogy az őszi erdő milyen csodálatos.
Ez a túra már az induláskor különlegessé vált
számomra, ugyanis 65-en jöttünk össze. Ilyen nagy létszámú csoporttal még nem kirándultam.
Szerencsére nagyon fegyelmezett társaság volt, és a túravezető is jól kezelte a
helyzetet. Örömünkre sok fiatal is részt vett ezen a szép, vidám hangulatú túrán.
A számítógép mellől visszatekintve csak megerősödött bennem, hogy egy kellemes
kirándulás volt, a végén jó kedvűen köszöntünk el egymástól.
A túrán készült képek a honlapokról (itt) és (itt)
elérhető albumokban megtekinthetőek, és onnan le is
lehet tölteni azokat.
Budapest, 2011. október 31.
Molnár Béla
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése